
Covid-19 és elhalálozási rizikófaktorok: a szív-érrendszeri betegségek jelentik a legerősebb kockázati tényezőt
Fotó: Haáz Vince
A nyári elemzés után újból megvizsgálta a koronavírushoz köthető elhalálozás veszélyét növelő kockázati tényezőket az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja. Majdnem 22 ezer beteg esetét áttanulmányozva publikálták a vizsgálat eredményeit, amely szerint változott a legnagyobb rizikót jelentő tényezők sorrendje.
2020. november 08., 21:302020. november 08., 21:30
Az elemzés megállapította, hogy a szív-érrendszeri alapbetegségekkel rendelkező koronavírusos betegek esetében mindkét nemnél 3,48-szor nagyobb az elhalálozás kockázata, mint azoknál, akiknek nem volt ilyen alapbetegsége. A hasonló célból elvégzett júniusi elemzés eredménye is a szív-érrendszeri betegségeket sorolta a legnagyobb kockázati tényezők listájának az első helyére, akkor viszont a szorzó még csak 2,89 volt.
A lista második helyén sem történt változás, ezt továbbra is a krónikus vesebetegségek foglalják el 2,9-es szorzóval (ez korábban 2,69 volt). A harmadik helyre – amelyen korábban a cukorbetegség szerepelt – ezúttal a daganatos megbetegedések kerültek 2,58-as értékkel (korábban 2,18).
Az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja egyébként megállapította, hogy a kockázati tényezők és az elhalálozás közötti összefüggés ereje nőtt. Ez alól csak a cukorbetegség képez kivételt, ott ugyanis 2,29-ről 2,04-re csökkent az esélyhányados értéke a júniusi elemzés eredményéhez képest. Önmagában az is növeli a koronavírus-fertőzés végzetes kimenetelű lefolyását, ha az illető férfi, de ez már csak a nyolcadik kockázati tényező a listán, 1,67-szeres esélyhányadossal (korábban 1,57), a hetedik helyre ezúttal az idegrendszeri és neuromuszkuláris (ideg- és izomrendszeri) betegségeket sorolták.
Az elemzést készítők által vizsgált koronavírus-eseteknek valamivel több mint a felét tette ki a nők kórlapjainak a száma (11 799).
A krónikus vesebetegségek így a nők esetében a második helyre kerültek 4,48-szoros esélyhányadossal, a harmadikra pedig a szív-érrendszeri betegségeket (3,49), a negyedikre a krónikus májbetegségeket (2,24), az ötödikre a daganatos megbetegedéseket (2,24), a hatodikra, illetve hetedikre az idült tüdőbetegségeket (2,21), illetve az ideg- és izomrendszeri betegségeket (1,95) sorolták a kutatás készítői. A cukorbetegség (1,87) a nők esetében a harmadik helyről a nyolcadikra csúszott vissza.
A férfiak esetében 9967 kórlapadat alapján végezték el az elemzést, amelynek az eredménye a szív-érrendszeri, illetve vesebetegségek jelentette kockázatot egy-egy, a májbetegségekét pedig két hellyel előrébb sorolja, mint júniusban. A férfiak esetében így a szív-érrendszeri megbetegedések jelentik a legnagyobb kockázati tényezőt koronavírus-fertőzés esetén, a hasonló alapbetegségben nem szenvedő koronavírusos betegekhez képest 3,47-szeres az elhalálozás kockázata. A második helyre a daganatos megbetegedések kerültek (2,94), ezt a májbetegségek (2,73), a cukorbetegség (2,18), a vesebetegségek (2,14), tüdőbetegségek (1,98), illetve az ideg- és izomrendszeri betegségek követik a listán.
Az elemzés elkészítésekor 21 766 koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálták meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket, azaz majdnem kétszer annyi kórlapadatot elemeztek, mint júniusban.
Az elhalálozás kockázatát növelő tényezők esetében ezúttal is logisztikus regressziószámítást alkalmaztak, amellyel mérhető az adott kockázati tényező és az elhalálozás közti összefüggés erőssége. A kutatást végzők az elemzés következtetéseiben megállapítják, hogy a társbetegségek, amelyek megléte esetén az Egészségügyi Világszervezet javasolja az influenza elleni védőoltás beadatását, a koronavírus esetében is az elhalálozás kockázatát növelő bizonyított rizikófaktoroknak számítanak, ezért a vizsgálat eredménye a majdani, koronavírus elleni védőoltáskampány során is felhasználható a prioritási sorrend felállításánál.
A nyári elemzés eredményeit ebben a cikkünkben publikáltuk.

Majdnem 12 ezer koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálták meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket. A tájékoztató jellegű esettanulmány a férfiak és a nők esetében más-más rizikófaktorokat határoz meg nagy kockázati tényezőként.
Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére.
Óriási Mária-szobrot avattak fel a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban. A lengyel milliárdos házaspár adományából megvalósult, 55,6 méter magas emlékmű Európa legnagyobb ilyen jellegű emlékművének számít.
Az USA energiaügyi hivatala jelentősen, hordónként átlagosan 86,81 dollárra emelte a Brent nyersolaj 2026-os világpiaci átlagárára vonatkozó előrejelzését a korábbi 82 dollárról a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós fennakadása miatt.
Történelmi mélypontra csökkent a Lake Mead, az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának vízszintje szombaton – derül ki a vízügyi hatóságok adataiból.
Andrew és Tristan Tate influenszerek ügyvédei pénteken azt kérték egy amerikai bírótól, hogy óvadék ellenében helyezze szabadlábra ügyfeleiket a miami börtönből.
Megerősítették a biztonsági intézkedéseket a ceutai határ mindkét oldalán péntekre virradó éjjel, miután Marokkó felől tömegesen, a hatóságok első becslései szerint mintegy 40 ezren jutottak be az észak-afrikai autonóm spanyol városba.
Megrongálták a medjugorjei Mária-szobrot és felgyújtották a helyi Szent Jakab-templom szabadtéri oltárát néhány nappal a Mladifest nemzetközi katolikus ifjúsági találkozó kezdete előtt.
Őrizetbe vették Miamiban a férfiak felsőbbrendűségét hirdető amerikai-brit influencert, Andrew Tate-et és testvérét, Tristant. Az intézkedésre az Egyesült Királyság kérésére került sor, amely nemi erőszak vádja miatt kezdeményezte a kiadatásukat.
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média pénteken.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
szóljon hozzá!