
Covid-19 és elhalálozási rizikófaktorok: a szív-érrendszeri betegségek jelentik a legerősebb kockázati tényezőt
Fotó: Haáz Vince
A nyári elemzés után újból megvizsgálta a koronavírushoz köthető elhalálozás veszélyét növelő kockázati tényezőket az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja. Majdnem 22 ezer beteg esetét áttanulmányozva publikálták a vizsgálat eredményeit, amely szerint változott a legnagyobb rizikót jelentő tényezők sorrendje.
2020. november 08., 21:302020. november 08., 21:30
Az elemzés megállapította, hogy a szív-érrendszeri alapbetegségekkel rendelkező koronavírusos betegek esetében mindkét nemnél 3,48-szor nagyobb az elhalálozás kockázata, mint azoknál, akiknek nem volt ilyen alapbetegsége. A hasonló célból elvégzett júniusi elemzés eredménye is a szív-érrendszeri betegségeket sorolta a legnagyobb kockázati tényezők listájának az első helyére, akkor viszont a szorzó még csak 2,89 volt.
A lista második helyén sem történt változás, ezt továbbra is a krónikus vesebetegségek foglalják el 2,9-es szorzóval (ez korábban 2,69 volt). A harmadik helyre – amelyen korábban a cukorbetegség szerepelt – ezúttal a daganatos megbetegedések kerültek 2,58-as értékkel (korábban 2,18).
Az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja egyébként megállapította, hogy a kockázati tényezők és az elhalálozás közötti összefüggés ereje nőtt. Ez alól csak a cukorbetegség képez kivételt, ott ugyanis 2,29-ről 2,04-re csökkent az esélyhányados értéke a júniusi elemzés eredményéhez képest. Önmagában az is növeli a koronavírus-fertőzés végzetes kimenetelű lefolyását, ha az illető férfi, de ez már csak a nyolcadik kockázati tényező a listán, 1,67-szeres esélyhányadossal (korábban 1,57), a hetedik helyre ezúttal az idegrendszeri és neuromuszkuláris (ideg- és izomrendszeri) betegségeket sorolták.
Az elemzést készítők által vizsgált koronavírus-eseteknek valamivel több mint a felét tette ki a nők kórlapjainak a száma (11 799).
A krónikus vesebetegségek így a nők esetében a második helyre kerültek 4,48-szoros esélyhányadossal, a harmadikra pedig a szív-érrendszeri betegségeket (3,49), a negyedikre a krónikus májbetegségeket (2,24), az ötödikre a daganatos megbetegedéseket (2,24), a hatodikra, illetve hetedikre az idült tüdőbetegségeket (2,21), illetve az ideg- és izomrendszeri betegségeket (1,95) sorolták a kutatás készítői. A cukorbetegség (1,87) a nők esetében a harmadik helyről a nyolcadikra csúszott vissza.
A férfiak esetében 9967 kórlapadat alapján végezték el az elemzést, amelynek az eredménye a szív-érrendszeri, illetve vesebetegségek jelentette kockázatot egy-egy, a májbetegségekét pedig két hellyel előrébb sorolja, mint júniusban. A férfiak esetében így a szív-érrendszeri megbetegedések jelentik a legnagyobb kockázati tényezőt koronavírus-fertőzés esetén, a hasonló alapbetegségben nem szenvedő koronavírusos betegekhez képest 3,47-szeres az elhalálozás kockázata. A második helyre a daganatos megbetegedések kerültek (2,94), ezt a májbetegségek (2,73), a cukorbetegség (2,18), a vesebetegségek (2,14), tüdőbetegségek (1,98), illetve az ideg- és izomrendszeri betegségek követik a listán.
Az elemzés elkészítésekor 21 766 koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálták meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket, azaz majdnem kétszer annyi kórlapadatot elemeztek, mint júniusban.
Az elhalálozás kockázatát növelő tényezők esetében ezúttal is logisztikus regressziószámítást alkalmaztak, amellyel mérhető az adott kockázati tényező és az elhalálozás közti összefüggés erőssége. A kutatást végzők az elemzés következtetéseiben megállapítják, hogy a társbetegségek, amelyek megléte esetén az Egészségügyi Világszervezet javasolja az influenza elleni védőoltás beadatását, a koronavírus esetében is az elhalálozás kockázatát növelő bizonyított rizikófaktoroknak számítanak, ezért a vizsgálat eredménye a majdani, koronavírus elleni védőoltáskampány során is felhasználható a prioritási sorrend felállításánál.
A nyári elemzés eredményeit ebben a cikkünkben publikáltuk.

Majdnem 12 ezer koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálták meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket. A tájékoztató jellegű esettanulmány a férfiak és a nők esetében más-más rizikófaktorokat határoz meg nagy kockázati tényezőként.
Vészjelzés után útvonalat változtatott egy Dubajból Tel-Avivba tartó utasszállító repülőgép, amelynek fedélzetén mintegy 180 izraeli utas tartózkodott.
A 2026-os szárazság meghatározóan globális méretű cirkulációváltozáshoz köthető, amely tart már néhány éve, és még kérdéses, hogy a jelenség tartóssá válik-e – derül ki a HungaroMet oldalán, a Met.hun megjelent tanulmányból.
Az Európai Bizottság 710 millió eurós segélycsomagot különített el globális válságkezelésre, az uniós források jelentős részét afrikai menekültek támogatására, illetve „migrációval kapcsolatos” problémák megoldását célzó programokra fordítják majd.
Robbanószerek után kutat a rendőrség és a hadsereg a nyugat-angliai Fairford támaszpont közvetlen közelében. A támaszpont környékét kiürítették, a katonai létesítmény melletti Whelford község lakosságát a helyi szabadidőközpontban helyezték el.
Természeti katasztrófahelyzetet hirdettek ki Bangkokban a heves esőzések okozta áradások miatt.
Vagy olyan megállapodás születik Iránnal, amely lehetővé teszi az ország újjáépítését, vagy „gyorsan megsemmisítem az Iráni Iszlám Köztársaságot” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Szövetségi szintű pert indít a Politico, a CNN és az MS NOW Donald Trump amerikai elnök és három tanácsadója ellen.
Nicușor Dan államfő vasárnap New Yorkban találkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával, António Guterresszel.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Az Európai Unió helyzetéről mondott évértékelő beszédet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésének keretében. Beszédében többek között Magyarországra is kitért.
szóljon hozzá!