
Covid-19 és elhalálozási rizikófaktorok: a szív-érrendszeri betegségek jelentik a legerősebb kockázati tényezőt
Fotó: Haáz Vince
A nyári elemzés után újból megvizsgálta a koronavírushoz köthető elhalálozás veszélyét növelő kockázati tényezőket az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja. Majdnem 22 ezer beteg esetét áttanulmányozva publikálták a vizsgálat eredményeit, amely szerint változott a legnagyobb rizikót jelentő tényezők sorrendje.
2020. november 08., 21:302020. november 08., 21:30
Az elemzés megállapította, hogy a szív-érrendszeri alapbetegségekkel rendelkező koronavírusos betegek esetében mindkét nemnél 3,48-szor nagyobb az elhalálozás kockázata, mint azoknál, akiknek nem volt ilyen alapbetegsége. A hasonló célból elvégzett júniusi elemzés eredménye is a szív-érrendszeri betegségeket sorolta a legnagyobb kockázati tényezők listájának az első helyére, akkor viszont a szorzó még csak 2,89 volt.
A lista második helyén sem történt változás, ezt továbbra is a krónikus vesebetegségek foglalják el 2,9-es szorzóval (ez korábban 2,69 volt). A harmadik helyre – amelyen korábban a cukorbetegség szerepelt – ezúttal a daganatos megbetegedések kerültek 2,58-as értékkel (korábban 2,18).
Az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja egyébként megállapította, hogy a kockázati tényezők és az elhalálozás közötti összefüggés ereje nőtt. Ez alól csak a cukorbetegség képez kivételt, ott ugyanis 2,29-ről 2,04-re csökkent az esélyhányados értéke a júniusi elemzés eredményéhez képest. Önmagában az is növeli a koronavírus-fertőzés végzetes kimenetelű lefolyását, ha az illető férfi, de ez már csak a nyolcadik kockázati tényező a listán, 1,67-szeres esélyhányadossal (korábban 1,57), a hetedik helyre ezúttal az idegrendszeri és neuromuszkuláris (ideg- és izomrendszeri) betegségeket sorolták.
Az elemzést készítők által vizsgált koronavírus-eseteknek valamivel több mint a felét tette ki a nők kórlapjainak a száma (11 799).
A krónikus vesebetegségek így a nők esetében a második helyre kerültek 4,48-szoros esélyhányadossal, a harmadikra pedig a szív-érrendszeri betegségeket (3,49), a negyedikre a krónikus májbetegségeket (2,24), az ötödikre a daganatos megbetegedéseket (2,24), a hatodikra, illetve hetedikre az idült tüdőbetegségeket (2,21), illetve az ideg- és izomrendszeri betegségeket (1,95) sorolták a kutatás készítői. A cukorbetegség (1,87) a nők esetében a harmadik helyről a nyolcadikra csúszott vissza.
A férfiak esetében 9967 kórlapadat alapján végezték el az elemzést, amelynek az eredménye a szív-érrendszeri, illetve vesebetegségek jelentette kockázatot egy-egy, a májbetegségekét pedig két hellyel előrébb sorolja, mint júniusban. A férfiak esetében így a szív-érrendszeri megbetegedések jelentik a legnagyobb kockázati tényezőt koronavírus-fertőzés esetén, a hasonló alapbetegségben nem szenvedő koronavírusos betegekhez képest 3,47-szeres az elhalálozás kockázata. A második helyre a daganatos megbetegedések kerültek (2,94), ezt a májbetegségek (2,73), a cukorbetegség (2,18), a vesebetegségek (2,14), tüdőbetegségek (1,98), illetve az ideg- és izomrendszeri betegségek követik a listán.
Az elemzés elkészítésekor 21 766 koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálták meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket, azaz majdnem kétszer annyi kórlapadatot elemeztek, mint júniusban.
Az elhalálozás kockázatát növelő tényezők esetében ezúttal is logisztikus regressziószámítást alkalmaztak, amellyel mérhető az adott kockázati tényező és az elhalálozás közti összefüggés erőssége. A kutatást végzők az elemzés következtetéseiben megállapítják, hogy a társbetegségek, amelyek megléte esetén az Egészségügyi Világszervezet javasolja az influenza elleni védőoltás beadatását, a koronavírus esetében is az elhalálozás kockázatát növelő bizonyított rizikófaktoroknak számítanak, ezért a vizsgálat eredménye a majdani, koronavírus elleni védőoltáskampány során is felhasználható a prioritási sorrend felállításánál.
A nyári elemzés eredményeit ebben a cikkünkben publikáltuk.

Majdnem 12 ezer koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálták meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket. A tájékoztató jellegű esettanulmány a férfiak és a nők esetében más-más rizikófaktorokat határoz meg nagy kockázati tényezőként.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).
Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán hivatalosan is megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője meghalt.
Az Egyesült Államok nagyszabású hadműveletet indított Irán ellen – jelentette be szombaton Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon, egyúttal megadásra szólította fel az iráni Forradalmi Gárdát.
Izrael megelőző csapást mért Iránra – jelentette be szombat reggel Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter. Az IRNA iráni állami hírügynökség mindeközben robbanásokat jelentett Teheránból.
Több mint 10 ezer ukrán állampolgár lépte át illegálisan a román határt 2025-ben, közülük körülbelül 5 ezer a Máramarosi-havasokon keresztül – számolt be keddi sajtótájékoztatóján a máramarosszigeti területi határrendészeti felügyelőség vezetője.
szóljon hozzá!