Bajkai István Székelyföldi látogatása során a Székelyhon szerkesztőségét is felkereste
Fotó: Veres Nándor
Bajkai István ügyvéd, magyar országgyűlési képviselő többször felemelte szavát a bebörtönzött Beke István és Szőcs Zoltán ügyében. Szerinte az ítélettel a teljes erdélyi magyarság megfélemlítését, az úzvölgyi eseményekkel pedig a múlt tagadása mellett a románok és magyarok szembeállítását célozza a román hatalom.
2020. október 04., 16:402020. október 04., 16:40
– Ön Beke István és Szőcs Zoltán elítélésének és bebörtönzésének jogszerűtlenségéről mindig határozott véleményt fogalmazott meg...
– Ha jól végiggondoljuk és elemezzük ezt az esetet, ez önmagában nem egy büntetőügy, ahol két székelyföldi fiatalembert súlyos börtönbüntetésre ítéltek, ez részben a román sovinizmus, a román nemzetállami felfogás lenyomata és következménye. Az, hogy a két fiatalembert mondvacsinált indokkal petárdák birtoklásáért elítélnek, egy olyan hangfelvétel alapján, amelyben szó sem volt arról, amire az ügyészség az álláspontját alapozta, hogy ténylegesen készülnének román államrend erőszakos megdöntésére – egyébként ezt a felvételt többszörösen vágták és manipulálták, de ezt a bíróság nem vette figyelembe – az ötvenes éveket idéző módon lezajlott kirakatper, ahol előre el volt döntve az ítélet.
A soviniszta nemzetpolitika azt szeretné a világnak bemutatni, hogy Erdélyben, Székelyföldön van a román államrend, román állam elleni törekvés. A magyarok pedig úgymond veszélyesek a román állam biztonságára, egységére. Hogy a világban ezt ,,hitelesen” el tudják mondani, szükségük van kirakatperre, olyan bizonyítékokra, amelyek a világnak tudják igazolni, hogy Erdélyben, Székelyföldön van szeparatista törekvés, és ehhez bizonyítékot gyártottak.
A Beke-ügyről
Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. A két férfit 2018. július 4-én ítélte 5-5 év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt.
Fotó: Veres Nándor
– Ez az ügy viszont az egész erdélyi magyarság számára jelent figyelmeztetést?
– Az, hogy Romániában ez előfordulhat, nem véletlen. Minden jogrendszerben létezhetnek hibák, amikor az emberek tévedhetnek, de itt nem tévedésről van szó, ez egy koncepció megvalósítása volt. Ez egy jogállamisági kérdés,
A diktatúrák igen, látjuk, ez működött a kommunista országokban, Észak-Koreában még most is van. Ez egy demokráciadeficit is, ezért Románia nem tekinthető jogállamnak. A bírói hatalom, a törvényalkotás és a végrehajtó hatalom elkülönítése és egymás ellenőrzése szerintem Romániában nem létezik, mert mögötte mindenütt ott van a sovinizmus szolgálatába állt titkosszolgálat, ez mozgatja a szálakat. Ezeknek a jogállamisággal szembeni erőknek a műve a két fiatalember elítéltetése, akiket én a magam részéről politikai fogolynak tekintek. Valójában az ő megfélemlítésükkel, elítéltetésükkel két legyet is üthettek egy csapásra. Egyrészt külföld felé mutatni, hogy van Románián belül szeparatista erő, van székely terrorizmus.
Fotó: Veres Nándor
– Létezhet-e az elítéltek számára valamilyen elégtétel szabadulásuk után, akár a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon? Hogy végződhet ez eljárás?
– Én magam fordíttattam le a román ítéletet és a perdokumentumok jelentős részét magyar és angol nyelvre, ez alapján folyik egy eljárás Strasbourgban. Tudni kell, hogy a Brüsszelben levő adminisztrációnak az emberi jogok súlyos sérelme Romániában nem szívügye, nem vizsgálják valójában. Ez emberi jogi kérdés is, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt emberi jogaiban mélyen sértette az, hogy őket olyan váddal illették, és olyasmiért ítélték él, ami nem létező bűncselekmény.
Az emberi jogi bíróság nem tud jogi értelemben hatályon kívül helyezni egy román bíróság által hozott ítéletet, nincs ilyen hatása, de azt ki tudja mondani, hogy őket emberi jogaikban súlyosan sértették. A román jogrendszernek egy sajátossága, kritikája az, hogy ilyen ítélet egyáltalán megszülethetett.
Amikor emberi jogokról van szó, Magyarországot, a magyarságot a Kárpát-medencét kiszakítják Brüsszelben az emberi jogi gondolkodásból, mint hogyha ez nem is tartozna az Európai Unióhoz. Nyilván, bízunk a strasbourgi bírák bölcsességében, hogy nem lesznek politikailag motiváltak, bár meggyőződésem, hogy a román diplomácia erőteljesen dolgozik azért, hogy nehogy velük szemben hátrányos ítélet szülessen.
A fiatalemberek számára nyilván, ha a strasbourgi bíróságon elérünk egy pozitív döntést, az nem elégtétel lesz, de egy fontos jogorvoslati eszköz az ártatlanságuk mellett. Ugyanakkor az a tervünk, hogy Magyarországon az Emberi Méltóság Tanácsával együtt díjazásban részesítjük őket.
Fotó: Veres Nándor
– Szintén sok kérdést vet fel a magyarság számára a tavaly történt úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás, és azzal kapcsolatos történések. Hogy látja ezt a helyzetet?
– Az, hogy ,,a múltat végképp eltörölni”, a kommunista Internacionálé egyik mondata, ez sajnos szintén a román állampolitika része. Minden kultúrában az elhunytak, a hősök tiszteletben tartása alapkövetelmény, rendszertől, államformától függetlenül.
Tételesen ez emberi jogi értelemben jogsértő cselekedet, másodlagosan pedig úgy fogalmaznék, hogy a civilizáció értékeivel, a humanizmussal szemben álló cselekedet. Alapvető emberi, keresztényi értékeket tagadó eljárás ez, ilyen egy civilizált országban nem történhet meg, jóérzésű ember ilyen akcióban nem vesz részt.
Fotó: Veres Nándor
Megjegyzem, ez az akció nemcsak egyszerre kultúratagadó, emberi jogot sértő, a magyarság múltját elfelejtetni akaró akció volt, hanem alkalmas arra, hogy a magyarokat és a románokat szembeállítsa. Ez a törekvés, hogy a magyarok és a románok szembeálljanak, egy olyan soviniszta politika, amely megengedhetetlen, de
Egy kulturált, civilizált államnak ilyen célja nem lehet, ez kifejezetten tilos. Egy civilizált állam békét, biztonságot, egyenlőséget és szabadságot kell biztosítson a polgárainak.
Úzvölgyéről
Az úzvölgyi katonatemető és kaszárnyasor kapcsán több per van folyamatban per, miután Dormánfalva egy évvel ezelőtt jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a sírkertbe.
Katonai tiszteletadással vonták fel a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Benyújtotta a bukaresti parlamentnek közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot.
Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter az italcsomagolás-visszaváltó automaták központilag megszervezett elhelyezését javasolta falvakon és kisvárosokban a nehézkes kézi visszaváltás helyett.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A tervezet a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
A képviselőház kedden elfogadott egy törvénytervezetet, amely a nyugdíjként, a nyugdíjasok szociális támogatásaként és a fogyatékkal élő személyeket gondozók juttatásaként jogalap nélkül kifizetett összegek vissza nem térítéséről rendelkezik.
Áttér a téli időszámításra október 27-étől, vasárnaptól Románia, ennek értelmében hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Nemzetközi vezetői engedély igényelhető a gépjárművezetői engedélyeket kibocsátó és járműbejegyzési hivataltól (DRPCIV) Romániában – tájékoztat közleményében a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal.
A bonyhádi evangélikus temetőben, római katolikus szertartás szerint kísérik utolsó útjára Potápi Árpád János államtitkárt csütörtökön, 16 órakor – derül ki a csütörtökön elhunyt államtitkár Facebook-oldalán közzétett gyászjelentőből.
Országszerte 110 házkutatást tartanak hétfőn a rendőrök és a legfőbb ügyészség munkatársai az úgynevezett Jupiter művelet részeként.
2 hozzászólás