Anyagi nehézségek, magány, haláltól való félelem – sokaknak így telt 2020

A lakosság negyede továbbá magányos volt 2020-ban, és szintén közel negyede (23%) érezte úgy, hogy beszélgetésre lenne szüksége, de nem volt, akivel.

Negyven százalékra tehető ugyanakkor azoknak az aránya, akikből stresszt váltottak ki a korlátozások. A járvány ugyanakkor a lakosság mindennapjaira és szociális életére is hatással volt, ezeket vizsgálta második elemzésében az IRES. E szerint a lakosság csak kevéssel több mint fele, 51 százaléka utazott tavaly autóbusszal, mindössze 17 százalékuk vonattal, és 11 százalékuk repülőgéppel. Templomban 69 százalékuk járt a múlt évben, étteremben vagy kocsmában viszont csak 47 százalékuk. Esküvőkön, keresztelőkön a lakosság mindössze 22 százaléka vett részt, a születésnapját ugyanakkor 58 százalékuk megünnepelte. Szintén beszédes adat, hogy

Előadáson a lakosság mindössze 10 százaléka volt tavaly, könyvet 38 százalékuk vásárolt, és 61 százalékuk el is olvasott egy könyvet, moziban viszont csak hat százalékuk járt. A vásárlásokkal kapcsolatosan kiderült, hogy a lakosság 57 százaléka szerzett be valamilyen 1000 lejnél többe kerülő terméket.

Kevesebben takarékoskodnak

Utóbbi viszont nem jelenti azt, hogy kiegyensúlyozott a lakosság anyagi helyzete, erről árulkodik az IRES harmadik tavalyi évre vonatkozó kutatása is, amelyet a Román Bankszövetség megbízásából állítottak össze. E szerint tavaly tíz romániaiból négynek sikerül megtakarítani (39%), miközben a világjárvány előtt még a lakosság kétharmada (68%) tudott félretenni havonta. Nagyobb mértékben a férfiaknak és a városon élőknek sikerült takarékoskodniuk tavaly. Az elemzésből az is kiderült, mire fordítana a lakosság, ha rendelkezne egy nagyobb összeggel: 28 százalékuk saját vagy családtagjai oktatásába fektetne, 23 százalékuk bankba tenné a pénzét, 16 százalékuk vállalkozásba fogna, 10 százalékuk valutát vásárolna, a többiek pedig más célokra használnák fel az összeget.

Érdekesség, hogy a lakosságnak már csak 9 százaléka tartaná „a matrac alatt” a pénzét. Arról, hogy ez miért nem jó ötlet, és milyen megoldásokat érdemes választani inkább, ha takarékoskodni szeretnénk, Szász Lenkét, az egyik országos biztosító és nyugdíjszolgáltató munkatársát kérdeztük. Mint hangsúlyozta: amióta pénz létezik, az emberek igyekeztek többé-kevésbé takarékoskodni, és ennek számos formáját láthattuk az idők során: voltak, akik párnába vagy a matrac alá rejtették, mások földekbe, ingatlanba, nemes fémekbe fektették, de olyan időszak is volt, amikor mindenki valutát vásárolt vagy bankba tette a pénzét.

Ha valahol nem üti a széle a hosszát, vagy éppen valamit meg akarunk vásárolni, egyből előkerül a félretett pénz, és ismét megtakarítás nélkül maradunk. Az is tény, hogy mivel az életszínvonalunk és a béreink alacsonyak, nálunk sokkal nagyobb kihívást jelent takarékoskodni, ezért nagyon kevesen gondolkodnak úgy, hogy egyszer félretesznek egy kisebb összeget, és a maradékból gazdálkodnak. Inkább az jellemző, hogy ha a hónap végén marad, azt teszik félre, csak hát a legtöbbször nem marad semmi” – mutatott rá a szakember.

Hogyan érdemes félretenni?

Hozzátette: rövidtávú takarék esetén jól működik az is, hogy betesszük a pénzünket a bankba, és egy-két év múlva kivesszük, a hosszútávúnak viszont pontosan az a lényege, hogy ne férjünk hozzá egykönnyen, így gyakorlatilag kötelezzük magunkat a takarékosságra.

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a személy eldönti, a hónap melyik napján vegyék le az adott összeget a számlájáról, és ez utána automatikusan működik, nincs semmi további teendő.

„Az első hónapokban talán hiányozni fog az a pénz, egy idő után azonban természetessé válik, hogy az nincs, és csak a maradékból gazdálkodik az ember. Ez az első lépés abba az irányba, hogy egyszer takarékoskodunk, és utána költekezünk” – emelte ki Szász Lenke. Arra is kitért továbbá, hogy kezdésként egy tanácsadóval érdemes mindenkinek leülni, és átbeszélni, mire van szüksége, mit enged meg magának. Az így összeállított csomagnak a megtakarítás mellett további előnyei vannak. Az egyik az, hogy a pénz dolgozik, befektetik az egyén kívánságai szerint, és a gazdaság alakulásának megfelelően hozamok keletkeznek. Emellett a befektetési programok egy védelmi csomagot is tartalmaznak, amelyek segítségével egy nagyobb gond (például baleset vagy betegség) esetén anyagi segítséghez is hozzájutunk.