Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatója intézményük szerepéről, munkájáról és célkitűzéseiről beszélt. Majd a püspök főbb életrajzi adatain keresztül ismertette a témában végzett kutatásokat, képekkel és szövegrészletetekkel színesítve előadását.

Denisa Bodeanu, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárosa román nyelven tartott előadásában vázolta, hogy kutatásai során hetvenhétezer, Márton Áronról szóló oldalt tanulmányozott át a titkosszolgálat korábbi irataiból. Ismertté vált, hogy Márton Áront börtönből való szabadulásától, azaz 1955 januárjától 1980 szeptemberében bekövetkezett haláláig folyamatosan megfigyelte a Securitate.

A megfigyelési dosszié megnyitásának indokai között szerepelt a Vatikánnal illegális úton folytatott kapcsolattartása, a papságnak adott államellenes utasításai és a hívek lázítása is. A későbbi években az indokok némiképp változtak, egyebek közt azzal is vádolták a püspököt, hogy a magyar nacionalisták fő képviselője és ideológusa volt. Elmondták, hogy 1956-ban lehallgatókészülékeket helyeztek el Márton Áron irodájában és kertjének fáira. Az egység, amely a készülékek segítségével rögzítette és feldolgozta az adatokat, napi tizenöt órát dolgozott.

A megvizsgált iratcsomóban számos, Márton Áronnak szánt levél és meghívó is megtalálható, a többi közt egy Vatikánból címzett is, amit soha nem kapott kézbe az atya. Az előadó a titkosszolgálat által rögzített iratokból is felolvasott részleteket, például Petru Grozával vagy a püspök utódjával, Jakab Antallal folytatott beszélgetésekből.

Szó esett a híres, 1949-es csíksomlyói búcsúról is, amikor Márton Áron lóháton, fiatalok gyűrűjében érkezett Gyimesbükkről – ennek apropója az volt, hogy nemrégiben előkerült egy újabb fotó az eseményről, melyet a titkosszolgálat emberei a tömegbe beépülve készítettek a helyszínen. Közvetlenül utána zajlott a székelyudvarhelyi úrnapi búcsú, amikor az állami szervek le akarták tartóztatni a püspököt Udvarhely és Segesvár között, de sofőrje, a székelyudvarhelyi Sztojka Ferenc mezei és hegyi utakon Gyulafehérvárra menekítette.

Márton Áron egykori titkára, Ft. Csíki Dénes a püspökkel való személyes kapcsolatáról és munkássága idején szerzett tapasztalatairól beszélt a konferencián. Ezt követően a Szent Miklós-hegyi római katolikus plébánia nyugalmazott gondnoka, Derzsi András Márton Áron, a keresztény című előadásában megosztotta saját és édesapja püspökkel kapcsolatos emlékeit. Fazakas Katalin, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szaktanácsadója Balázs Imre nyugalmazott plébános által a konferenciára elküldött, Márton Áron utolsó papszentelésén tartott prédikációját olvasta fel.
Végül Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet elnökhelyettese, a konferencia moderátora kérdéseket intézett az előadókhoz, majd teret engedett a hallgatóságnak a hallottak megvitatására. Végszóként elhangzott, hogy bár számos kutatás folyik a püspökkel kapcsolatosan, mindig érdemes foglalkozni a témával, hiszen életpéldája, a róla szóló történetek minden korban aktuálisak.