Otthon, iszapos otthon

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Társadalmi békére van szükségünk és valós fejlesztési akaratra, szólt Benedek Erika háromszéki megyei önkormányzati képviselő következtetése arról a témáról, hogy miképpen válhatna igazán otthonunkká Székelyföld.

Rédai Attila

2013. július 26., 14:212013. július 26., 14:21

2013. július 28., 17:162013. július 28., 17:16

 

A Fejleszthető otthon – Székelyföld 2021 elnevezésű előadópanelben elhangzott: ha az otthon fogalmát a biztonsággal, a bizalommal, a biztos megélhetéssel azonosítjuk, akkor Székelyföldet nem tekintjük igazából otthonunknak. Ma Székelyföld magatartásában gyakran a megtámadás esetén előforduló magatartásformákat lehet beazonosítani: ilyen a menekülés és a harc, fogalmazott Benedek Erika. Amellett, hogy nyilvánvaló módon a mindennapjainkat mindenféle harcok közepette töltjük – harcolunk az identitásunkat érő támadások ellen, a nyelvünkért, szimbólumainkért, az oktatási rendszerünkért, az autonómiáért stb. –, sokan választják stratégiaként a menekülést. Létezik fizikai értelemben vett menekülés a kivándorlás formájában, de például az elterjedt alkoholizmus, a magas öngyilkossági statisztika is a menekülés egy-egy formája. „A székelyföldiek nem érzik biztonságosnak ezt az életteret, s akik az érdekeiket kellene képviseljék, gyakran cserbenhagyják őket. A székelyföldi elöljárók nem mindig járnak elöl a jó példával, ezért alacsony irányukba a bizalom, ezt bizonyítja a választásokon való távolmaradás magas szintje is. (...) Az érdekalapú szemlélet helyett az értékalapú szemléletet kellene meghonosítanunk\" – fejtette ki Benedek Erika a mutyizás széleskörű elterjedésére célozva. „A közösség jövője attól függ, hogy mekkora a tagjai közötti együttműködési képesség. Hogy mit kezdünk Székelyfölddel, a mi felelősségünk\" – mutatott rá az önkormányzati képviselő.

Kádár Magor kolozsvári egyetemi oktató, mielőtt a székely identitásról és annak „márkásításáról\" szólt, sajnálatának adott hangot, hogy az előadásról távol maradt Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. „Tusványos a román-magyar párbeszéd színtereként indult, lett belőle magyar-magyar párbeszéd, majd magyar monológ, sajnálattal látom, hogy most már a verbális agresszió színtere is, nagy szívfájdalmam ez nekem. Újra kellene pozicionálja magát a rendezvény, hogy ismét a párbeszéd színtere lehessen\" – fejtette ki az előadó.

Jakab Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt székelyudvarhelyi elnöke moderátorként válaszolt: szerinte a szervezők meghívnak mindenkit, akiről úgy gondolják, hogy érdemes vele párbeszédet folytatni, a partnereken múlik ezután, hogy válaszoltak-e a meghívásra vagy sem. „Aki úgy gondolja, itt kell lennie, az itt van\" – fogalmazott Jakab, s szavainak alátámasztására Borboly Csabának, az RMDSZ csíki területi szervezete elnökének adta át a szót, aki megkésve érkezett erre az előadásra, miután az eredetileg kiadott programmal ellentétben a nap első fősátori előadására is meghívták. A Hargita megyei önkormányzat jelenleg kényszerszabadságon levő elnöke a közös pontok keresésének szükségességét hangsúlyozta. „Sajnálom, hogy nincsenek itt a kollégáim, remélem, a szervezők megtalálják majd velük a közös hangot. Ha néha el is rontunk valamit, nem tragédia, jövőre lehet korrigálni\" – mondta Borboly, megjegyezve, hogy tudomása szerint háromszéki kollégái a tábor első napjainak egyikén megrendezett fogadáson megjelentek, őt viszont oda nem hívták meg, ennek ellenére nem sértődött meg. A székelyföldi otthonteremtési szándékokról szólva Borboly a térség erősségeinek hangsúlyozását látja a járható útnak. „Ami nem megy, nem kell erőltetni. Itt nem lesz Nokia-gyár, több ezer munkahelyet teremtő nagyberuházás, viszont uniós mezőgazdasági támogatásokból tavaly 65 millió euró érkezett Hargita megyei emberek bankszámlájára: ez akkora összeg, mint ami mondjuk a Renault-gyár forgalma után helyben marad\" – vázolta Borboly.

Az előző pengeváltásra reagálva Sorbán Attila Hargita megyei néppárti önkormányzati képviselő rámutatott: ő sem híve az iszapbirkózásnak, de reméli, hogy ha valakinek más a véleménye, azt azért elmondhatja. „Itt a politikusok fejében egy pár dolog még nincsen letisztázva: az, hogy ők nem a sajátjukból, hanem a köz pénzéből gazdálkodnak. Mert a pénzösszegeket nagy büszkén elköltik, de felelősséget nem rendelnek melléje\" – kifogásolta a néppárti politikus. Sorbán szerint hatékonyabban kellene elkölteni a közpénzeket, hisz ha egy magáncég így működne, mint Székelyföldön a hatóságok, akkor csődbe menne. „Beszélünk mindenféle szép tervekről, de itt politikai szimpátia motiválta pénzleosztások vannak. Örökké el tudjuk magyarázni a dolgokat, de ki kell mondani arról az emberről, aki hazudott, hogy hazug, s arról, aki lopott, hogy tolvaj. Ez nem iszapbirkózás, hanem ezek a tények\" – fogalmazott Sorbán.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei