Növekvő aggodalom Ukrajnáért és a kárpátaljai magyarokért

Egyre növekvő méreteket ölt az aggodalom az ukrajnai helyzet miatt, s ez a Bálványosi Nyári Szabadegyetem hallgatóságán is látszott, ugyanis az Ukrán konfliktus és új hidegháború című panelre kicsinek bizonyult a Cseh Tamásról elnevezett előadói sátor, sokan nem kaptak ülőhelyet, de így is a padok között állva hallgatták végig az elhangzottakat.

Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár szerint Magyarország számára nagyon érzékeny ez a téma, mert „aggódunk Kárpátaljáért, az ottani magyarokért, ugyanakkor felelősek vagyunk a helyzet megoldásáért”. Ez a megoldás azonban egyelőre nem körvonalazódik. „Zavar van, nincs egységes álláspont Európában arra, hogyan kellene kezelni a helyzetet, miközben a válság globalizálódott, és senki nem látja a kiutat” – fogalmazott az államtitkár.

Az ukrajnai válság kibontakozásának menetében három fordulópontot azonosított be Mikola: a krími válságot, a félsziget annektálását, amikor kiderült, hogy Ukrajna nem fogja tudni ellátni a kelet és a nyugat közötti úgynevezett puffer-pozíciót. A második fordulópontot Petro Olekszijovics Porosenko új ukrán elnök fellépésében, az általa kidolgozott és felajánlott béketervben látja az államtitkár, míg a harmadik az elmúlt napok eseménye, a maláj polgári repülőgép lelövése, amely Mikola szerint alaposan felrázta a világot, az ukrajnai válságot globálissá tette.

„A tragikus eseménnyel szembesülve most realizálta a világ, hogy talán egy új hidegháború veszi kezdetét” – mutatott rá az államtitkár. Mikola István kifejtette, az ukrajnai történéseket abból a szemszögből is érdemes vizsgálni, hogy az utóbbi időszakban megingott az Amerikai Egyesült Államok „világcsendőri” szerepe, az amerikai katonai akciók hiteltelenné váltak, új hatalmi központok alakulnak ki Ázsiában és latin-amerikában. Magyarország számára különösen veszélyes irányba kezdenek folyni az események a gazdasági szankciók előtérbe kerülésével, ami alapvetően veszélyeztetné az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatokat. Mikola István szerint felháborító, hogy a gazdasági szankciókat mások mellett a legjobban szorgalmazó Franciaország ugyanakkor épp a napokban szállítja le Oroszország számára a megrendelt és kifizetett, Vlagyivosztok névre keresztélt új hadihajót.

„Ukrajna igyekszik tartani a frontokat, területi integritását, de minden ukrán lépésre a van válaszuk a szakadároknak. Ezáltal egyre nagyobb katonai erőket vonultatnak fel a felek egymással szemben” – vázolta az államtitkár.

Magyarország kisinyovi nagykövete, Szilágyi Mátyás szerint ugyanakkor a gazdasági veszélyek mellett nem elhanyagolhatóak a biztonsági kockázatok sem, hiszen a térségben sokaknak érdeke egy hosszan tartó háborús helyzet fenntartása, továbbá a politikai elit keretében felbukkant már egy olyan álláspont is, amelyik a kiutat a fennálló helyzetből Európának egy fegyveres konfliktusba való berángatásában látja.