Meg lehet-e akadályozni a Schweighofer-beruházást?

Az egyetlen, aki árnyaltabb képet fogalmazott meg a Rétyre tervezett beruházással kapcsolatban, az Bagoly József, a háromszéki fafeldolgozók egy részét összefogó Kovászna Megyei Faipari Szövetség (KOFA) elnöke volt, aki szerint a nagyméretű fafeldolgozó üzem létrejöttét megakadályozni úgysem lehet, ezért ki kellene használni legalább maximálisan azokat a lehetőségeket, amelyek belőle származnak. Miért nem lehet azt az évi nyolcszázezer köbméter fenyőfát a lábán hagyni? Miért nem lehet egyszerűen nemet mondani? – hangzott el a kérdés Molnár Judit, a gyergyószentmiklósi ARBOR vállalkozók szövetsége elnökének részéről. Mert tönkremegy – hangzott a válasz Bagoly Józseftől, aki rámutatott: a Natura 2000 természetvédelmi területeken álló erdőkön kívül a többi értéket kell termeljen, ezeket gondozni kell, ki kell termelni.

A KOFA elnöke azonban láthatóan egyedül volt álláspontjával, a Kós Károly sátort zsúfolásig megtöltő hallgatóság legnagyobb része azonban láthatóan Székelyföldet inkább a Schweinghofer-féle „gigagatter\" nélkül képzelné el. Benedek Erika, Kovászna megye néppárti önkormányzati képviselője szerint egyenesen elment az eszünk, ha ilyen mértékben kiárusítjuk értékeinket, hisz tulajdonképpen egyetlen épkézláb érv sem szól a beruházás mellett, viszont minden érv ellene – a munkahelyteremtésre vonatkozó érvek nem állják meg a helyüket, s ez volna az egyetlen dolog, ami még a beruházás mellett szólna. Hosszasan lehet sorolni viszont az ellenérveket, kezdve attól, hogy elpusztulnak a székelyföldi erdők, az érintett területek, főleg a fűrésztelep körüliek kikerülnek a turisztikai körforgásból. A megbeszélésen elhangzott egyik adat szerint kilenc megyében összesen húszezer potenciális munkahelynek mondunk búcsút azáltal, hogy a Schweinghofernek viszik a fenyőfát ahelyett, hogy helyben dolgoznánk fel. Molnár Judit szerint az sem elhanyagolandó szempont, hogy ahhoz, hogy évi nyolcszázezer köbméter fa bejusson a fűrésztelepre, 6,6 percenként kell érkezzen oda egy rönkszállítmány – ennek pedig a környék közúti forgalmára, az útba eső házak stabilitására lesz olyan negatív hatása, amit jelenleg elképzelnünk is nehéz.

A beruházás környezeti hatástanulmányával kapcsolatban is sok a kérdőjel, Nemes Előd, a Néppárt sepsiszentgyörgyi elnöke kifejtette, a rétyi lakossági konzultáció példának okáért úgy zajlott le, hogy a délután 4 órára meghirdetett falugyűlést előző este a Facebookon hirdették meg, ezen aztán a néppártosok csak nagy nehézségek árán tudták elmondani szempontjaikat. Ami érthető, fogalmazott Nemes, hisz a rétyiek kevés saját erdő birtokában szinte csak haszonélvezői a beruházásnak. Toró Attila sepsiszentgyörgyi újságíró 12 civil szervezettel karöltve aláírásgyűjtést kezdeményezett a beruházás ellen, amelyet eddig hétezren írtak alá, és az Arbor is eljuttatta az ország több részéből is támogatott petícióját az illetékesekhez. Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke arra mutatott rá, hogy a beruházás környezetvédelmi szempontjai kapcsán mellőztek minden szakmai megalapozottságot. Olybá tűnik, hogy előre borítékolható a végkimenet, holott a beruházó által megrendelt környezetvédelmi hatástanulmány lakossági konzultációja még javában tart. Molnár Judit úgy vélte, ha volna rá politikai akarat, akár egyik napról a másikra hozott kormányzati intézkedésekkel is orvosolható volna a probléma, akár olyan, a tarvágásokat egyszerűen megtiltó törvények elfogadása által – és erre már Benedek Erika mutatott rá –, amelyek miatt a Schweinghofer Ausztriából, Németországból tulajdonképpen távozni kényszerült.