Székelyföldön Kovászna megye viszi a prímet

A három megye tervezett és megvalósított költségvetését elemezve azt látjuk, hogy Maros megyének közel kétszer akkora költségvetése volt 2023-ban, mint Hargita vagy Kovászna megyéknek, ugyanakkor a Hargita és Kovászna megyei költségvetések között elenyésző a különbség (2. ábra).

Amennyiben az év elején megtervezett költségvetések megvalósítási fokát vizsgáljuk, ez mindhárom megye esetében 80% fölött van. Közel 90%-os megvalósítási fokkal Hargita megye vezet, azonban a sort záró Kovászna megyei is 83%-ban tudta megvalósítani a tervezett költségvetését (3. ábra).

A költségvetések legfontosabb része mindig a fejlesztési oldal, hiszen az ott elköltött pénzek járulnak hozzá leginkább a lakók életminőségének az növeléséhez, ami a megyei költségvetéseknél is igaz. Azt azonban hozzá kell tennünk, hogy a megyei költségvetések abban is különböznek a települések költségvetésétől, hogy a megyék esetében sokkal nagyobb mértékű a törvényileg megszabott intézményműködtetési kötelezettség, ami biza a fejlesztési összegek részarányának a rovására megy.

De ettől függetlenül a megyéknek is komoly lehetőségei vannak fejlesztési forrásokat lehívni mind a központi költségvetésből, mind pedig az európai uniós alapokból. A három megye 2023-as tervezett és megvalósított fejlesztési számait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb fejlesztést, beruházást Kovászna megyének sikerült megvalósítani, míg a legkisebb értékű fejlesztési összeg Hargita megyénél szerepel (4. ábra).

A fejlesztési kiadások megvalósítási foka már jóval alacsonyabb a teljes költségvetések megvalósítási fokánál. A 2023-as évben a fejlesztési kiadásokat Maros megyének 50%-os arány alatt sikerült csak megvalósítania a tervezetthez képest, azonban Kovászna megyénél ez a hatásfok meghaladja a háromnegyedet (5. ábra).

A hétköznapi ember leginkább az utakra elköltött összegeket érzi a saját bőrén, vagy épp az autója zörgésén. Ennek a tevékenységnek a finanszírozására egyrészt az ÁFA-visszaosztásból kapnak jelentős összegeket a megyei önkormányzatok, de a nagyobb munkálatokhoz a központi költségvetésből és az EU-s programokból is hívhatnak le pénzeket. A három megye tervezett és megvalósított költségvetése ennél e tételnél azt mutatja, hogy egyedül Kovászna megyének sikerült közel száz százalékban megvalósítania az utakra tervezett kiadásait, míg a másik két megye esetében a megvalósítási fok alig haladja meg a 40%-ot. Abszolút értékben is Kovászna megye költött 2023-ban legtöbbet az utak és szállítás fejezetre, egyedül többet fordítva erre a területre, mint Hargita és Maros megye együttvéve. A sereghajtó Hargita megye alig egynegyedét fordította utakra 2023-ban, mint Kovászna megye (6. ábra).

Az utak és szállítás mellett a másik nagy kiadási tétel a megyei szociális rendszer működtetéséhez kötődik, amely alapvetően a megyei gyerekvédelmi rendszer, valamint az idősotthonok működtetését jelenti. Erre a területre a megyei önkormányzatok célirányos finanszírozást kapnak ÁFA-visszaosztás formájában az ellátórendszerben lévő gyerekek, valamint idősek száma alapján, amely visszaosztás épp csak elég a működtetéshez, a fejlesztéseket a megyei önkormányzatok már más forrásból kell finanszírozniuk. Ezen a téren Maros megye áll az élen, amely megye az ország egyik legkiterjedtebb gyerekvédelmi rendszerét működteti (7. ábra).

A harmadik legnagyobb volumenű költségtétel a megyei tanácsok költségvetésében a kultúra, sport és vallás területekhez köthető. Ebből a fejezetből finanszírozzák a megyei önkormányzatok a megyei kulturális hálózatot, a különböző pályázatokat (sport, egyházi stb.), valamint a nem papi hivatású egyházi alkalmazottak fizetését is. 2023-ban messze Maros megye költött a legtöbbet erre terültre, egyedül többet, mint a másik két megye együttvéve. A kulturális kiadásoknál Hargita megye zárja a sort (8. ábra).

Fontos tétel a megyei önkormányzatok feladatai közt az oktatási és az egészségügyi kiadások finanszírozása. A megyei önkormányzatok költségvetésében az egészségügyi tételbe a megyei egészségügyi intézmények kiadásai kerülnek bele. A megyei kórházak esetében a fejlesztések és a működéshez való hozzájárulás esik a megyei önkormányzatok hatáskörébe, ugyanakkor a községi orvosi rendelőket is támogatja a megyei költségvetés. 2023-ban mind az oktatási, mind pedig az egészségügyi fejezetnél Kovászna megye költötte a legtöbbet, legkevesebbet pedig Hargita megye (9. ábra).

Minden szervezet esetében egy kiemelt kérdéskör annak a hatékony működtetése. A három megyei önkormányzat apparátusnak kiadásait vizsgálva azt látjuk, hogy Hargita megye működteti a legköltségesebb apparátust, amelynek összkiadása közel duplája a Kovászna megyeinek, de meghaladja a Maros megyeit is. Ez az „elsőbbség” a személyi kiadások és az anyagi kiadások területén is jelen van, mindkét mutatónál Hargita megye vezet a másik két megye előtt (10. ábra).

Amennyiben az apparátussal kapcsolatos kiadásoknak a teljes költségvetésen belüli részarányát vizsgáljuk, ez Hargita megye esetében megközelíti a 20%-ot, vagyis közel egy ötödét fordítja a Hargita megyei önkormányzat az apparátusra, míg ez az arány Maros megyénél alig 7%. (11. ábra)

A 2023-as évre tervezett EU-s finanszírozású projektek esetében is Kovászna megye vitte el a pálmát, ahol a megvalósított EU fejlesztések értéke több, mint amit Hargita és Maros megyének együttvéve sikerült 2023-ban kiviteleznie. A sort ez esetben is Hargita megye zárja a Kovászna megyei összeg alig egyharmadával. (12. ábra). Megj: Az EU-s fejlesztésekhez nem vettük be a PNRR finanszírozású projekteket (61. cím), hiszen ezek a 2023-as évben kezdődtek és nagyon kis százalékban sikerült megvalósítani őket, így a 2023-as értékük nem számottevő.

Az egyes megyék méretei közti különbséget az egy lakósra számolt mutatószámokkal lehet részben kezelni. Pár költségvetési tételnél kiszámoltuk ezt a mutatót is. Az egy lakosra számolt költségvetési főösszeg 2023-ban Kovászna megyében volt a legnagyobb, több mint egyharmaddal meghaladva a Hargita megyei egy lakosra számolt összeget (13. ábra).

Az egy lakosra számolt fejlesztési kiadásoknál még szembetűnőbb Kovászna megye előnye a 2023-a megvalósításoknál, hisz több mint háromszor akkora értéket tudhat magáénak, mint a sort záró Maros megye (14. ábra).

Bevételi oldalon az egy lakosra jutó jövedelemadó visszaosztást vizsgáltuk meg (15. ábra). Ennél a tételnél Hargita és Kovászna megye azonos szinten áll, míg a Maros megyei egy lakosra jutó jövedelemadó-visszaosztás ötven százalékkal haladja meg az előző két megye számait. Ez arra enged következtetni, amit amúgy a hivatalos statisztikák is igazolnak, hogy Maros megyében jóval magasabbak a fizetések, (és ezáltal a fizetések után befizetett adók is), mint Hargita és Kovászna megyékben.
Megjegyezzük: a Maros megyei számokat kissé torzítja, hogy Maros megye 2023-ban jelentős jövedelemadó-visszaosztásban részesült a kulturális intézmények finanszírozására, de enélkül az összeg nélkül is Maros megye vezeti ezt a statisztikát.

Összességében elmondhatjuk, hogy a 2023-as évet a három székely megye közül Kovászna megye tudta a legsikeresebben zárni, hiszen a három megye közül a legkisebbként mind költségvetési főösszegben, mind pedig a fejlesztések, EU-s projektek, vagy az utak és szállítás területen is az élen zárt. A három megye tervezett költségvetéséhez viszonyított 80 százalék fölötti költségvetési megvalósítási fok elfogadhatónak mondható, azonban a hiányzó megvalósítások épp a fejlesztési, beruházási területeket érintik, hiszen ott már 80 százalék alatti megvalósításokkal találkozunk – ezen a területen van még behozni valójuk a székelyföldi megyéknek.

Geréb László

A szerző a Romániai Magyar Közgazdász Társaság udvarhelyi elnöke

Infografika: Csáki Ferencz

Fotó: Haáz Vince