Múlt évben az ország legjobb női triatlonistájának választották a 29 éves sepsiszentgyörgyi sportolót, aki jelenleg egy marosvásárhelyi sportklubot képvisel. Jakab-Benke Hajnalka számos hazai és külföldi versenyen vett részt, ahol kimagasló eredményeket ért el. Többszörös országos bajnok, mind duatlon, mind triatlon kategóriában, tavaly Törökországban megnyerte a Balkán duatlon-bajnokságot. Nemrég a marosvásárhelyi Master Ski&Bike klubhoz igazolt, mivel szülővárosában semmilyen támogatásra nem számíthatott. A vele készült interjúnkban igyekeztünk minél többet megtudni pályafutásának alakulásáról, eddigi sikereiről és a sportág nehézségeiről, valamint jövőbeli célkitűzéséről.
2014. július 17., 15:142014. július 17., 15:14
2014. július 17., 15:402014. július 17., 15:40
– Hogyan alakult a felkészülés az idei szezonra?
– A felkészülésem elég jól kezdődött a téli hónapokban, azonban a márciust majdnem teljesen ki kellett hagynom betegség miatt, utána már jöttek is a versenyek. Most már minden rendben, úgyhogy teljes gőzzel előre.
– Milyen versenyeken vett részt 2014-ben? Milyen eredményeket ért el?
– Március végén még betegen részt vettem az országos Duatlon-bajnokságon, amit megnyertem, majd következett a Balkán-bajnokság ugyanebben a versenyszámban, amelyet sajnos sprint távon rendeztek, ami nem az erősségem, így a második helyen végeztem. Kezdődött a triatlonos szezon, három versenyen vettem részt, mindhármat megnyertem. Ezután következett az egyik legfontosabb verseny számomra, a fél-Iron Man (ugyancsak országos bajnokság). Jó formában éreztem magam, sikerült is nyernem, csaknem 30 perces előnnyel. Legutóbb megnyertem a Szent Anna-tónál megrendezett tereptriatlon-versenyt, majd második lettem a brassói országúti triatlon körverseny olimpiai távján.
– Miért döntött úgy, hogy a Marosvásárhelyi Master Ski&Bike klubnál folytatja pályafutását?
– Ezelőtt három évvel döntöttem úgy, hogy a Master Ski&Bike-hoz csatlakozom, mert Sepsiszentgyörgyön senki nem támogatott, és ez a vásárhelyi klub nagyon szimpatikus volt, sok fiatal sportolóval. Mivel jó ideje egyedül triatlonozom, szerettem volna tartozni valahová. Muszáj is volt, hogy részt vehessek az országos bajnokságon. Ők befogadtak, azóta jó kis csapatot alkotunk.
– Milyennek találja a hazai edzéskörülményeket a külföldön tapasztaltakkal szemben?
– A melegebb éghajlatú országokhoz viszonyítva itthon korlátozottak a körülmények a hideg tél miatt, de azért itt is lehet készülni. Van hegyünk, síkságunk, tavaink, most már uszodáink is, csak szorgalom kell.
– A hazai vagy a külföldi versenyeket kedveli jobban?
– Az előbbieket abból a szempontból jobban szeretem, mert itthon vagyok, nyerni is több esélyem van, míg a külföldieknek megvan a maga hangulatuk. Teljesen más érzés, amikor öt-hatezren indulnak egy megmérettetésen, és a világ legjobbjaival kell versenyezni.
– Pályafutása során melyik volt idáig a legnehezebb versenye?
– Kétségkívül a tavalyi nagyváradi Iron Man volt (3,8 km úszás, 180 km biciklizés, 42 km futás), amit 13 óra és 7 perc alatt teljesítettem, és ezzel meg is nyertem a versenyt.
– Mely győzelemnek örült a legjobban?
– Erre a kérdésre elég nehéz válaszolnom. Volt pár nagyon szoros küzdelmem, ahol az utolsó métereken sikerült nyernem. Jelenleg triatlonosként furán fog hangzani a számból, de a legjobban akkor örültem, amikor megnyertük az országos lányfoci-bajnokságot.
– Milyen problémákkal kellett szembenéznie pályafutása során?
– Nehézségek mindig vannak, de mindenki másképp kezeli azokat. Kezdhetném azzal, hogy klubtaggá váltál, vagy sem, a klub betartja-e ígéretét, a városod, valamint a szövetség támogat-e, de legalább értékeli-e a munkád. De említhetném a sérüléssel járó kiesést, hogy a munkahely miatt kevés idő juthat az edzésre stb. Azt igazából nem írják fel úgysem az oklevélre, hogy: „vesztettél, mert...”. Mindenkinek vannak gondjai, és a bajnok nem csak a versenyen kell teljesítsen, hanem le kell győzze a háttérakadályokat is.
– Miből áll az edzésprogramja a szezon alatt és a versenyek között?
– Saját magamnak állítom össze az edzésprogramomat, amely nagyon rugalmas kell legyen az időjárás és az időbeosztás függvényében. Testnevelő tanár vagyok, volt már rá példa, hogy versenyre vittem a csapatomat, ezért ki kellett hagynom az edzést, sőt még a versenyt is. Szezonban minden hétvégén verseny van, próbálom a legjobb szinten tartani magam, a könnyebb versenyeket pedig edzésként felfogni.
– A triatlonon belül mely versenyszámban tartja magát a legerősebbnek: úszás, kerékpározás vagy futás?
– Atléta múltamból kifolyólag a legerősebb számom a futás. Amikor nincs triatlon verseny, futóversenyeken (főleg 10 km-es távon) és félmaratonokon is részt veszek. Ezért egyértelmű, hogy a futást szeretem a legjobban. Nem tudok olyan jól teljesíteni a vízben, hiszen csak 16 évesen tanultam meg úszni. A hosszútávú versenyeket szeretem jobban, mert bírom a strapát, és ahhoz több minden kell, mint egy sprintversenyhez. Ott számít a tapasztalat, a munka, ráadásul fejben is erős kell lenni.
– Mit jelent Önnek, hogy az elmúlt évben megválasztottak az ország legjobb triatlonistájának?
– Az országos elismerés nagy büszkeséggel töltött el engem és a szurkolóimat. Igazából más jutalommal nem járt, csak jólesett, hogy elismerik a munkámat.
– Mi a célkitűzése a közeljövőben?
– Számomra a legfontosabb verseny a budapesti fél-Iron Man lesz augusztusban, ahol szeretnék minél jobb helyezést elérni és minél jobb formában lenni. A többi külföldi versenyeken való részvételem a támogatóimtól is függ.
szóljon hozzá!