
Fotó: Iochom Zsolt
A Magyar Kultúra Napja alkalmából egész nap ingyenesen tekinthették meg az érdeklődők a Csíki Székely Múzeum három állandó és két időszakos kiállítását, majd 19 órától kezdődően a Múzeumi Kávéház vendégei voltak a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői.
2011. január 23., 16:182011. január 23., 16:18
2011. január 23., 21:542011. január 23., 21:54
Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László és Fekete Vince
Elsőként Fekete Vince 2008-ban megjelent Udvartér című kötetéből, a Caffé Bárkáról olvasott fel rövid részletet a hallgatóságnak. Fekete Vince 1965. április 7-én Kézdivásárhelyen született, szülővárosában, majd Kolozsváron és Szegeden tanult. 1993 és 2003 között szerkesztőként dolgozott a kolozsvári Helikonnál és az Előretolt Helyőrségnél. Jelenleg főszerkesző-helyettes a csíkszeredai Székelyföld folyóiratnál. Számos díj kitüntettje: 1996-ban a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díját és Sziveri János-díjat, 2004-ben ARTISJUS-díjat, 2005-ben pedig az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nagydíját és Pro Literatúra-díjat kapott. Megjelent kötetei: Parázskönyv (1995), Ütköző (1996), A Jóisten a hintaszékből (2002), Lesz maga juszt isa (2004), Csigabánat, Piros autó lábnyomai a hóban, Udvartér (2008).
György Attila és Lövétei Lázár László a forró kávé helyett inkább a hideg sört választotta
A folytatásban György Attila a kávé történetét ismertette – a maga módján és stílusában. György Attila Csíkszeredában született 1971. augusztus 15-én. 1991–1997 között újságíróként, az Ifi Fórum, If, Zabhegyező című ifjúsági lapok főszerkesztőjeként, majd az Erdélyi Napló munkatársaként dolgozott. 1997 óta a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője. Novellái, publicisztikái rendszeresen jelennek meg a romániai és magyarországi folyóiratok és újságok hasábjain. Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Fiatal Írók Szövetségének és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. A Látó-nívódíj, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének nívódíja, a Bálint András-emlékdíj és a Tokaji Írótábor Kuratórium díjának tulajdonosa. Kötetei: Ki olyan mint a Sárkány (1995), A boszorkányok feltámadása (1997), Történetek a nyereg alól (1999), Harminchárom (2002), Harcosok Könyve (2005), Az én státusom (2005).
Lövétei Lázár László egyik korai írását, az Egy csésze kávé című \"hirtelen felindulását\" olvasta fel a jelenlévőknek, ismertetve megírásának körülményeit, mely sok évvel ezelőtt egy csíkszeredai cukrászdában született. Lövétei Lázár László 1972. február 2-án Lövétén született, jelenleg Csíkszentdomokoson él. 1998 óta a Székelyföld szerkesztője. Tanulmányait Székelyudvarhelyen, a mai Tamási Áron Gimnáziumban folytatta, egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. Díjai közül kiemelhetjük a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díját (1998), a Faludy-díjat (2001), a Déry-díjat (2005), a Radnóti-díjat ( 2008) és a József Attila-díjat (2009). Kötetei: A névadás öröme (1997), Távolságtartás (2000), Két szék között (2005), Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz (2009); Árkádia-féle (2009).
A felolvasók sorát Molnár Vilmos zárta. Molnár Vilmos Csíkszeredában született 1962. március 31-én, tanulmányait a Márton Áron Gimnáziumban végezte. A kilencvenes években irodalmi szerkesztője volt a Zabhegyező című romániai magyar ifjúsági havi folyóiratnak. Az 1997-es alapításától kezdve a Székelyföld kulturális havi folyóirat szerkesztőjeként dolgozik. 1999-től tagja a Magyar Írószövetségnek, 2002-től alapító tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. Díjai: Marosvásárhelyi Írói Egyesület díja (1994), Látó irodalmi folyóirat Nívódíja (2000), Bálint András Emlékdíj (2001), Látó irodalmi folyóirat Nívódíja (2006), Tokaji Irótábor Díja. Kötetei: Levél Szingapúrból (1993), Az értelmetlen csoda (1999), Az olvasó fizetéséről (2000).
Orbán Melinda és két diákja
Azt est folyamán közreműködtek a Nagy István Művészeti Líceum tanárai és diákjai, akik magyaros dalokkal készültek. A második részben a magyar irodalomból csemegéztek a Székelyföld szerkesztői, kávéval, kávéházzal kapcsolatos versekből olvastak fel részleteket, kérve a jelenlévőket, hogy találják ki annak szerzőjét. A helyesen válaszolók Székelyföld-előfizetést kaptak ajándékba. Az író-olvasó találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult, közvetlenül válaszoltak a jelenlévők kérdéseire.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
szóljon hozzá!