Fotó: Iochom Zsolt
A honfoglalás kora címmel szerdán délután Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában dr. Hidán Csaba László történész, a honfoglalás korának szakértője tartott korhű ruha- és fegyverbemutatóval egybekötött előadást.
2012. január 26., 10:112012. január 26., 10:11
2012. január 26., 13:552012. január 26., 13:55
Magyarország Kulturális Koordinációs Központja, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében előadássorozat kezdődött A magyar nemzet története címmel. Az első előadást dr. Hidán Csaba László történész, a Károli Gáspár Egyetem adjunktusa tartotta szerdán délután a Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában.
Az előadó amellett, hogy a honfoglalás korának szakértője, civilben harcművész és egy íjászegyesület vezetője. A történelmi múltat nem legendák, hanem tényekre, írott forrásokra alapozva ismertette. Előadása kezdetén leszögezte: a honfoglalás nem volt egy kalandozás!
A X. század során negyvenhét hadjáratban vettek részt a magyarok, ebből 41–42 győztes, és 5–6 végződött vereséggel. Sok esetben más népek hívták segítségül a magyarokat, ha nem bírtak el az ellenséggel – emelte ki a történész, példaként említve a 938-as esztendőt, amikor X. Leó pápa hívta segítségül a magyarokat. „A legsikeresebb magyar évszázad a X. század volt” – hangzott el.
A szablyavívásból és a fokosforgatásból is ízelítőt nyújtottak
Korhű viseletek és használati eszközök, fegyverek, harcművészeti bemutató színesítette előadását, melynek gerincét a VIII–X. század történelmi eseményei képezték. Előadása kezdetén elhelyezte térben és időben a honfoglalás időszakát. Kitért a korabeli eseményekre és azok jellegzetességeire, beszélt a honfoglalók mindennapjairól, a viseletükről, szokásaikról.
A korabeli hajviselet az üstök vagy a csikó volt, de fedetlen fővel nem jártak őseink, csak a hadifoglyok. Egy másik érdekességet is megosztott a hallgatósággal: a fehérneműt a magyarok terjesztették el Európában, a XVII. század második felében terjedt el széleskörben.
Ruházata ismertetésekor kitért az övveretre és a tarsolylemezekre, melyek a katonai rangot jelölték. A honfoglalók legfontosabb fegyvere az íj volt, a tegezt pedig mindig az övön viselték, és többféle nyílhegyet használtak. Közelharcban a szablyát és a fokost alkalmazták – derült ki az előadásból.
A történész a fokos faragott nyelét mutatja a jelenlévőknek
A történész 1985 óta foglalkozik szablyavívással és fokosforgatással, ebből nyújtott egy kis ízelítőt – Álmos és István közreműködésével – befejezésül. A fokos és a szablya tipikusan sztyeppei lovasnomád fegyver, a szablya a 700-as években alakult ki, fő jellegzetessége az enyhén hajlott penge. A fokos egy baltára hasonlító, de annál kisebb fegyver, nevét a megnagyobbodott fokról kapta. Feje rézből vagy vasból készült és fa nyelét általában faragás díszítette – ismertette a fegyvereket dr. Hidán Csaba László, aki használat közben is bemutatta azokat.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!