Fotó: Iochom Zsolt
A Csíki Székely Múzeum protokolltermében mutatták be szerdán Beder Tibor Az utolsó csata című legújabb kötetét. A szerzőt Sarány István, a Pallas-Akadémia könyvkiadó főszerkesztő-helyettese méltatta, a kötetből részleteket olvasott fel Iochom Zsolt.
2011. április 07., 09:272011. április 07., 09:27
2011. április 07., 14:362011. április 07., 14:36
Beder Tibor és Sarány István
Sarány István egy közismert bibliai idézettel indította Beder Tibor méltatását: „Egy próféta sem kedves az Ő hazájában (Lk. 4,24) – ezt a bibliai igazságot kívánta, kívánja megcáfolni Beder Tibor egész munkásságával” – fűzte hozzá. Sarány István több érvvel is alátámasztotta állítását: próféta volt akkor is, amikor 1979-ben elindította a Jöjjön velünk mozgalmat, melybe több mint tízezren csatlakoztak fennállása során. Ennek a munkának az eredménye a Hegyen-völgyön útikalauz.
Próféta volt akkor is, amikor gyalogosan vágott neki a törökországi Magyarfalunak, Madzsarköynek. Zágonból indulva, 2600 kilométert gyalogolt, áthaladva 260 falun és 46 városon. Törökországi útja nyomán született meg a Gyalogosan Törökországban és A bujdosók nyomában című kötete.
Próféta volt Beder Tibor, amikor a rendszerváltás utáni időben főtanfelügyelőként dolgozott az intézményépítésben: magyar iskolákat alakítottak újra, újak jöttek létre, és nagyjaink nevére keresztelték. Ennek az időszaknak a tapasztalatait ötvözi A Szék és a Gondolatok a jövő iskolájáról című könyvében.
„Magyarnak lenni jó!” – hangsúlyozta Beder Tibor
„Próféta volt nyugdíjasként is, mikor a hivatali teendők alul felszabadult erőit is két nagy ügynek szentelte: a magyar szórványok felkutatásának a Julianus Alapítvány révén, valamint a székely-magyar identitás védelmének és a székely-török kapcsolatok ápolásának a Magyarok Székelyföldi Társasága által” – hangzott el.
A próféta szól belőle akkor is, mikor múltunkat kutatva a mára is ható, a jövőt meghatározó következtetéseket von le. A Megidézett múlt a szerző örmény gyökereit kutatja, míg az Apadó fájdalom című kötetében azt mutatja be, hogyan szorult vissza az elmúlt évszázadban, évtizedekben a magyarság, miként változtak az etnikai összetételek.
A szerző most megjelent Az utolsó csata kötetével kapcsolatosan Sarány így fogalmazott: „Prófécia Beder Tibor jelenlegi kötete is, amelyben a tennivalókat – tennivalóinkat – fogalmazza meg. S nem vár el többet tőlünk, mint azt, hogy ki-ki tegye a maga dolgát: a családban, hivatásában, emberközti kapcsolataiban, szabadidejében egyaránt. Azaz magyarként éljen.”
A szerző dedikált
Beder Tibor szerint, ha mindenki elvégzi a maga dolgát, feladatát, tűnjön az bármilyen jelentéktelennek, a közösen elért eredmény, no meg a külön-külön végzett munka összege jelentős lesz. A szerző meggyőződéssel vallja, hogy részt kell vállalnunk saját jövőnk alakításában. A kötet előszavát Kádár Gyula történész jegyzi. „Könyvemet ajánlom mindazoknak, akik nem mulasztanak el részt venni az utolsó csatában” – fogalmazta meg ajánlását Beder Tibor. A kötet négy részre tagolódik (Cserhalom, Véreskép, Marosszentimre – a múlt három csatája, míg az utolsó fejezet a címadó Utolsó csata), ebből olvasott fel rövid részleteket Iochom Zsolt, a Sapientia Egyetem végzős hallgatója. A könyvbemutató második részében az 1982-ben lejátszott cserhalmi csatát vetítették le az érdeklődőknek, végül a szerző dedikált.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
A városvezetés nem tervez lépéseket a provokatív, nacionalista plakátok ügyében Csíkszeredában. Az alpolgármester szerint nem tudni, ki áll az üzenetek mögött, de ez a kampányidőszak realitása, és talán ennél rosszabbra is számítani lehet a jövőben.
Tavaly kezdődött, idén befejeződik a községi utak jelentős részének korszerűsítése Csíkszentléleken. Az aszfaltozáson túl is van tennivaló, a gázhálózatot ugyanis ki kell terjeszteni a község két településére, ez viszont jelentős önrészt követel.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Egy ölelés, egy mosoly címmel indít fejlesztő projektet május 22-én a Hargita megyei Vöröskereszt Csíkszeredában, elsősorban Down-szindrómás gyermekeknek és fiataloknak, valamint szüleiknek. Még tíz érintett számára van hely a programban.
Idén befejeződik Csíkmadarason a községi utcák felújítása, valamint a Zetelaka felé vezető erdei út korszerűsítése is. Utóbbi munkálathoz jelentős önrésszel kell hozzájárulnia az önkormányzatnak, amelyet hitelfelvétel nélkül nem tudnak biztosítani.
Tavalyihoz hasonló költségvetéssel, azaz idén is 12 millió lej körüli összeggel számol a csíkszeredai Goscom Rt. A távhőszolgáltató alig 1741 lakrésznek szolgáltat távhőt a városban.
Május utolsó hétfőjén kezdődik a beiratkozás a csíkszeredai bölcsődébe, a szükséges iratcsomót május 26–30. között nyújthatják be a szülők.
Az eredetileg kétsávosnak elképzelt nyugati elkerülőút csíkszeredai szakasza négysávos lesz, csak a Csíkrákosig tartó részén szűkül vissza kétsávosra. A beruházás egyik kihívása az érintett földterületek kisajátítása.
A fiatalok körében is menő részt venni a szavazáson és a közösségi oldalakon megmutatni a személyi igazolvány hátoldalát – vallotta egy csíkszeredai fiatal, aki elmondta, a szüleitől tanulta, hogy fontos kivenni a részünket a választásból.
szóljon hozzá!