Fotó: Kristó Róbert
A Csíki Székely Múzeum Kápolnatermében Beder Tibor: Az utolsó csata című könyvét mutatja be Sarány István, a Pallas-Akadémia könyvkiadó főszerkesztő helyettese szerdán 17 órától. Iochom Zsolt részleteket olvas fel a kötetből.
2011. április 04., 17:192011. április 04., 17:19
2011. április 04., 17:572011. április 04., 17:57
Beder Tibor szerint az utolsó csatát nekünk, székely-magyaroknak kell megvívnunk nyelvi síkon
Az utolsó csata címmel jelent meg Beder Tibor legújabb könyve. A nyugalmazott tanár, a Julianus Alapítvány és a Székelyföldi Magyarok Társaságának elnöke cselekvésre szólítja kötetében az erdélyi magyarságot, ezen belül a székelységet: arra buzdít, hogy mindenki a saját helyén, a saját munkájában, a saját hivatásában, mindennapjaiban magyarként cselekedjen. Meggyőződése, hogy ismernünk kell múltunkat, ugyanis a múlt ismerete adja meg önbecsülésünket, s ez a múlt ismeretében gyökerező önbecsülés jelentheti az alapját a más népekkel való kölcsönös megbecsülésnek is – jegyzi meg a kötet kapcsán Sarány István.
„Mert kell legyen egy hely, ahol jól érezheti magát az ember. És ez egy olyan Székelyföld, ahol szabadon szárnyal a magyar nyelv, ahol a székelyek határozzák meg, hogy mit kívánnak tanítani az iskolákban, mit kívánnak tenni az erdőikkel, földjeikkel, hegyeikkel, ásványkincseikkel. Kell legyen egy hely Romániában is, ahol otthon érezhetjük magunkat. Ez a hely az autonóm Székelyföld, amelyért harcolni kell. Mert csak így lesz feltámadás. És én hiszek a feltámadásban” – vallja egyik interjújában Beder Tibor.
A kötet előszavát jegyző Kádár Gyula szerint a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarság az utolsó harcát vívja, egy nyelvi csatát, s noha „a politikusok szerepe nem lebecsülendő e nyelvi háborúban, de eredménytelen marad az egyének hozzáállása nélkül”.
Sarány István röviden elemezte kérésünkre a kötetet. Szerinte Beder Tibor térbeli és időbeli barangolásra hívja az olvasót, erre utal a bevezető fejezet címe is: Útravaló. Az út első állomása Cserhalom. A Besztercéhez közeli helyen 1068-ban a kunokkal vívtak meg a magyarok. A szerző Vörösmarty Mihállyal mesélteti el a csata történetét, majd bemutatja a főszereplőket, a besenyőkről, az uzokról és a kunokról, a jászokról a magyar és a román történetírás eltérő megközelítéseiről és következtetéseiről ír, végül megfogalmazza a történet ma is megszívlelendő tanulságait.
A második állomás szintén egy emlékezetes csata helyszíne: a Véreskép, itt a tatárokkal ütköztek meg a székelyek 1693-ban. E fejezetben a keresztviselő székely népről, a hosszúaszói csata különféle forrásokban fellelhető történetéről lehet olvasni, no meg arról, hogy kik a tatárok, s mi késztette őket arra, hogy sorozatosan Nyugat felé törjenek, és e betörések során összetűzésbe kerüljenek a Kárpátok nyugati oldalán lakó magyarsággal, székelységgel. Végül ismerteti azt is, hogy hová tűntek mára a tatárok.
A harmadik nagy ütközet, amelyet Beder Tibor megidéz, az 1442-ben vívott marosszentimrei csata. Az időbeni barangolás mellett az Erdélyi Hegyalja településein a demográfiai mutatók alakulását, a magyarság sorozatos és egyre fokozottabb térvesztését bemutató térbeli barangolásra hívja az olvasót. A csatában megütköző felek bemutatása kapcsán a török népeket, a törökök történelmét, valamint e történelemnek a magyarság történetével való érintkezési pontjait mutatja be. Így kerül szóba a Rákóczi-féle szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az első világháború vége, az örmények kálváriája, az ország széttagolása. Végül bemutatja a török eredetű népek államait.
A kötet utolsó fejezete adja a címet is: Az utolsó csata. A fejezet írásai a nyelvi csata fegyvertárát, a küzdelem fontosságát ismertetik.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
szóljon hozzá!