Fotó: Kristó Róbert
A Zala megyei Pacsa kistérség hagyományos ételeiből tartottak kóstolással egybekötött kiállítást vasárnap, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület által negyedik alkalommal megszervezett Gasztronómiai Napok zárórendezvényén Tusnádfürdőn. Nagyszerű alkalom ez a tapasztalatcserére – vélik a szervezők, hisz akárcsak az előző években, idén is nyolc tusnádfürdői vendéglátó-ipari egység fogadta a vendégcsapatokat.
2012. március 11., 18:552012. március 11., 18:55
2012. március 12., 15:262012. március 12., 15:26
Sokan voltak kíváncsiak a zalai ízekre vasárnap a tusnádfürdői Anna Vendéglőben tartott rendezvényen. Az odalátogatók akár otthon is megfőzhetik a bemutatott zalai ételeket, a vendégcsapatok ugyanis egy-egy receptes füzetecskével is meglepték őket. A kiadvány a Kistérségi ízutazás címet kapta, és a negyedik Tusnádfürdői Gasztronómiai Napokon bemutatott ételek receptjeit tartalmazza.
Pénteken és szombaton nyolc tusnádfürdői étteremben lehetett megkóstolni a vendégcsapatok által készített jellegzetes zalai ízeket. „Kívánom, hogy amíg itt tartózkodnak, addig barátságokat, kapcsolatokat alakítsanak ki a tusnádfürdőiekkel, az itteni vendéglátósokkal, hisz ez is hozzájárul a város turisztikai tevékenységének a bővítéséhez” – hangsúlyozta a vasárnapi rendezvény megnyitóján Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere. A pacsai kistérségből nyolc főzőcsapat – mintegy negyven személy – érkezett, Bezerédről, Dióskálról, Felsőrajkról, Misefáról, Nagykapornakról, Nemesrádóról, Orbányosfáról, valamint Pacsáról.
„Ez a garanciája annak, hogy autentikusak az ízek, gyakorlatilag háziasszonyok főzték, ez olyan, amilyet otthon esznek ők is. Talán ez a csapat az, amelyik a legjobban belefér abba az alapötletbe, ami körül épült ez az egész rendezvény. Ugyanis mi már az elején azt szerettük volna, hogy ez a rendezvény helyet adjon egy idegen vidéknek, hogy gasztronómiailag bemutatkozhasson. Ennek kettős jelentősége van: az egyik és legfontosabb, hogy az itteni emberek meg tudják kóstolni az illető vidék ízeit, borait, ételeit, a második fontos dolog meg az, hogy a saját, a tusnádfürdői éttermek személyzete, a szakácsok nagyon sokat tanulnak ilyenkor. A három nap alatt együtt dolgoznak a magyarországi vendégekkel. Ugyanakkor kihangsúlyoznám azt is, hogy az évek során nagyon sok tusnádfürdői étterem étlapján viszontláthattuk azokat az ételeket, amelyek ezen a rendezvényen voltak bemutatva” – hangsúlyozta Kalamár Andor, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület elnöke.
A nagykapornaki csapattal érkezett Sümegi István mesterszakács elmondta, hogy a zalai vidéken megtalálható nagyvadakból készült ételeket is elhozták ide. „Zala nagyon gazdag vadakban, rengeteg gombaféle van, ugyanakkor ami még a háztájon megterem. Rengeteg zöldséget, burgonyát használunk. Összehasonlítva az itteni ízvilággal, észrevettem, hogy itt kicsit a savanykás ízeket kedvelik. Nálunk inkább a zöldséges, édeskésebb ízek jellemzőek. Azon a vidéken a paraszti étkezés a mai napig megmaradt. Jellemző télen ugye a disznóvágás, a füstölt dolgok, a szalonna, a csülök, a zsír, töpörtyű, a legegyszerűbb dolgok. Süteményből a töpörtyűs pogácsa. Aztán ahogy jöttek az ünnepek, úgy kerültek elő a nemesebb részek. Érdekes, hogy az itteni ételek is ugyanabból vagy hasonló anyagból vannak készítve, mint a mieink, de az ízviláguk teljesen más. Mi picit fűszeresebben főzünk. Felénk édeskésebbek és fűszeresebbek az ételek. Nyáron a kertből előjövő paprika, paradicsom a domináns. Nálunk a tejfölös lecsó nyár elején szinte nemzeti eledel. Az ember megy végig a kis falun, és érzi mindenhol a lecsónak az illatát. És akkor ott vannak a jó borok. Visszakaptuk a régi birtokokat, és nagyon sokan, elkezdték újra készíteni a régi ősi borokat, a szőlőt termelni. És talán ez is ad egyfajta étkezési kultúrát” – osztotta meg velünk a mesterszakács.
A nemesrádói csapat a pacsai kistérség közepéből érkezett, a főzőcsapatot a Kurázsi Egyesület tagjai alkották. Mint elmondták, közülük egyikük profi szakács, míg négyen profi háziasszonyok. „Nagyon jól érezzük magunkat. A panzióban, ahol el vagyunk szállásolva, a házigazdák mindent megtettek azért, hogy felejthetetlen élmény legyen ez az itt töltött néhány nap. Elsősorban pulykából készült ételeket hoztunk, mert a mi vidékünkre jellemző a baromfitartás, ezen belül is a pulykatartás, és szeretnénk népszerűsíteni ezt az egészséges és igazán finom húst. Egy részeges marhát is hoztunk, ennek a különlegessége, hogy zalai vörösborban volt elkészítve. Hoztunk továbbá krumpliból – itt pityókából – készült gombócot, ez nálunk nagyon kedvelt étel, remélem, hogy az itteniek is megkedvelik” – mondta el Gazdagné Gecse Anna, Nemesrádó polgármester asszonya.
„Úgy gondolom, hogy elhoztuk Zalát. Elhoztuk, amit el kellett hoznunk, nem egy csúcs gasztronómiát, mert ez nem erről szól. Amiket hoztunk, azokat az ételeket nagyanyáink is főzték. A régi ízeket ezek a kis falvak a mai napig őrzik. Ezek vagyunk mi” – összegezte Sümegi István.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!