Fotó: Pinti Attila
Két napig vigadtak Csobotfalván. A programsorozat része volt a házigazdák és a meghívott hagyományőrző csoportok bemutatkozása, előadása, a viseletben való felvonulás, táncház, kézműves foglalkozások. A gyerekeket népi gyermekjátékokkal, vásári játékokkal várták, a vendégek szekerezésen is részt vettek.
2012. július 15., 19:062012. július 15., 19:06
2012. július 15., 19:082012. július 15., 19:08
„Ez egy teljesen egyszerű ünnep. Ami kicsit érdekes, az a vigadalom időpontja, mivel gazdálkodó emberek élnek a faluban. A vendégeinknek ez érdekes, mert látják ezt a felét is az itteni életnek. Amikor szekereztünk, láthatták, ahogy az emberek takarnak, rakják a buglyát, egy másik pihent, mert várta, hogy száradjon a rend, s elmondták, ők nem hiszik, hogy van még a világnak egy ilyen sarka, ahol nyugalom van. Idén azt szerettük volna, hogy egy kellemes rendezvény legyen, ne kelljen a résztvevőknek rohanniuk egyik programról a másikra. Ez egy ilyen nap. Az éjszakák sűrűk” – mosolyodott el Antal Imre, utalva arra, hogy a rendezvény mindkét napját hajnalig tartó táncház követte.
Az évről évre több meghívottat számláló rendezvényen idén a sátoraljaújhelyi, újszászi, pátyi, jászapáti, szolnoki, turai, jászjákóhalmi és jászberényi hagyományőrző csoportok vettek részt. Ezúttal nemcsak néptáncosok érkeztek, hanem jelen voltak a Jákóhalmi Íjász Egyesület tagjai is, akik íjászbemutatót tartottak, valamint a szolnoki Szent László Hadosztály Honvéd Hagyományőrző Egyesület képviselői. Utóbbiaknak a magyar királyi honvéd egyenruhában való megjelenése általános meglepetést váltott ki. „A meglepetés valószínűleg azért történt, mert az egyesületünk tagjai itt egyenruhában még nem mutatkoztak be. Ismerjük a vidéket, jártunk már itt a szolnoki néptáncosokkal, de így egyenruhában most vagyunk először. Ez a magyar királyi honvéd egyenruha valószínűleg hetven éve nem volt itt látható. A hadosztályunk egy civil szervezet, a Szent László Hadosztály után vettük fel a nevet, az akkor még élő veteránok engedélyével és jóváhagyásával” – osztotta meg velünk Almási Sándor, az egyesület elnöke, nyugállományú rendőr őrnagy, aki a hagyományőrző egyenruháján is egy magyar királyi őrnagyi jelzést visel. „Azért szoktunk határon túl is ezekben az egyenruhákban megjelenni, hogy megismerjék az emberek, milyen volt anno a magyar királyi honvédségnek, az 1924–1945 közötti időszaknak az egyenruhája” – mondta el Almási.
Antal Imre szervező elmondta, hogy a jászberényi hagyományőrzők ötlete alapján indították el három évvel ezelőtt a Csobotfalvi Vigadalmat. „Nálunk Jászberényben immáron huszonkettedik esztendeje zajlik a Csángó Fesztivál Kisebbségek Folklór Fesztiválja rendezvénysorozat. Jó tíz éve legalább, vagy még több, hogy ennek Imre barátomék a résztvevői. Sokszor beszélgettünk róla, hogy milyen fontos a hagyományok megőrzése, és Imre ezt teszi itt. Gondolkodtunk, hogyan lehetne kiteljesíteni, hogy ezt a hagyományt mások is megismerjék, mi is az övékét, ők is a miénket. Így jött az ötlet, hogy tartsunk vigadalmat” – emlékezett vissza Kocsár László, a jászberényi hagyományőrzők vezetője. A kétnapos csobotfalvi rendezvény után a „vigadók” részt vettek a gyimesfelsőloki Csángó hétvégén is.
„A hagyomány egy összetartó erő, egy kincs, amit hogyha elveszítünk, akkor elvesztettük saját nemzettudatunkat. A hagyományt nem szabad megunni. Szoktuk beszélni Imrével is, hogy nem az újat kell keresni mindig, hanem azt a régit megtartani, azt csiszolni és továbbadni a következő generációknak” – véli Kocsár.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!