Akárcsak a János vitézhez, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes legújabb, jelenleg készülő előadásához, az Ördöngösök füzesen produkcióhoz is a humor szolgálja a töltetet. Talán nem is lehetne mást elvárni ilyen időkben, főleg akkor, ha Boka Gábor a rendező.
2012. február 08., 16:212012. február 08., 16:21
2012. február 08., 17:322012. február 08., 17:32
Boka Gábor Ördöngösök füzesen című produkciójában a néptánc kapta a főszerepet
Rangyák József, az együttes sajtófelelőse szerint a nyomasztó aktuálpolitikai helyzetben szükségünk van a vidámságra, a humorra. „Kultúrájában él a nemzet, kellenek a súlyos önvizsgáló műsorok, ugyanakkor az ilyen időkben talán fontosabb simítani a ráncokon és feledtetni a hétköznapokat. A János vitéz című előadásunk nagyon tetszett a közönségnek, de szakmailag is sikert aratott. Az autentikus kultúrát is meg lehet fogalmazni olyan módon, hogy vidám és szórakoztató legyen, erre tesz kísérletet az Ördöngösök füzesen című produkció” – emelte ki.
Az előadáshoz ötlettel Füleki Zoltán, az együttes aligazgatója szolgált. Takács Sándor A régi Magyarország jókedve című kötetét olvasgatva talált rá a mezőségi Ördöngös-füzes név eredetét taglaló legendára. A történetben a helyi plébános házát szállja meg az ördög, és ő három prédikátort hív segítségül ördögűzésre. Az ördög egy adott ponton táncba hívja a lelkészeket, és kineveti félelmüket, de végül is jól végződik minden, hisz kiderül, hogy ő nem is a sátán küldöttje, hanem egy pozitív szereplő, egy jó lélek, aki a világot szeretné megváltani. A Boka Gábor által írt forgatókönyvnek ez a történet csak apropóként szolgált, a február 15-én, szerdán 19 órától tartandó előadás egyben ősbemutatónak számít. Az előadás alapját egy mezőségi lakodalom képezi. Javában folyik az ajándékozás, amikor is a menyasszony hozományba egy nagy feltűnést keltő ládát kap. Kiderül, hogy az ara régi szeretője küldte. Ebből ugrik ki a történet ördöge, akit akár a menyasszony szeretőjével is lehet azonosítani. Persze, itt is az ördög táncba, jobban mondva táncpárbajra hívja a jelenlevőket. A násznép rögtön küldötteket szalaszt szét, akik a környékbeli legjobb táncosokat kérik fel, hogy az ördöggel megméretkezzenek.
„Most nem egy főleg színpadi elemekből építkező, a János vitézhez hasonló stílusgyakorlat készült, hanem egy táncjáték. Az előadás háromnegyedében a táncé a főszerep, a karaktereket, mivel ezúttal már ismertem az együttes táncosait, könnyű volt kiválasztani” – hangsúlyozta Boka Gábor. Sőt, amint megtudtuk, a forgatókönyvet már annyira az együttes karaktereire írta, hogy amikor a tavaly karácsony után kézhez kapták, mindenki már tudta, hogy milyen szerepet fog játszani.
András Mihály szerint az előadás nagyon tanulságos. „A történet igazolja, hogy nem pusztán végletekben kell elképzelni a világot, ahol markánsan szemben áll a rossz és a jó, hanem vannak átmenetek, árnyalatok. Másfelől úgy éreztem, hogy fel kellett vállalnunk egy szórványtémát, többnyire Székelyföldön kívüli tájegységeket mutatunk be, ezeknek a kultúráját is a sajátunkénak kell tekintenünk. Székelyföld nem engedheti magának azt a luxust, hogy azt mondja a csángó zenére, vagy a moldvai magyar muzsikára, illetve a mezőségi zenére, tánckultúrára, hogy ez nem az övé. Igen nagy veszteségnek számítana, ha nem vennénk tudomást róluk, és nem vállalnánk fel, nem szabad ilyet maguknak megengedni” – emelte ki az együttes művészeti vezetője, igazgatója.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!