Minden képen mese

Tekintse meg fotógalériánkat!

A Magyar Olvasástársaság kezdeményezéseként 2005 óta ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a Magyar Népmese Napját. „A mostani rendezvényünk, és a hasonló rendezvényeinknek hosszú távon az a célja, hogy egy olyan fajta személyiségformálást alapozzunk meg, amely felnőtt korban képes lesz önmagát megvalósítani,  és határozottan azt gondolom,hogy ennek része az olvasás, az olvasóvá nevelés megalapozása” – mondta el portálunknak Kőrössy Erika, a péntek délutáni rendezvény egyik szervezője.

A szervezők a Mindenképpen mese címet adták a rendezvénynek, a programok elsősorban a kisebb gyerekeket célozták meg, az óvodásokat és a kisiskolásokat. A diavetítés, a textilkönyves foglalkozás, a múzeumpedagógiai foglalkozás a kép és a szóban elhangzó történet, mese közötti kapcsolatra épült, de ugyanezt láthattuk a helyszínen megtekinthető, Lázár Mónika munkáiból nyilt nemezkiállításon is.

„Lázár Mónika munkáinak az a különlegessége, hogy egy olyanfajta világot tár elénk, amely a felnőttben megmaradt gyermekről árulkodik, illetve valamelyest interpretációi is a magyar népmeséknek. Több olyan munkája van, amely a magyar népmesékhez kapcsolódik, például a Macskacicó, a Békakirály, vagy a  királylány, a királyfi. A nemezt még azért tartottam fontosnak ide behozni, mert úgy érzem, hogy a nemez az, ami leginkább a melegséget hozza úgy anyagában, mint a készítés folyamatában, ahol nagy szerepe van a tenyér melegének és a szeretetnek úgy egyáltalán és ez az anyagból átjön” – véli Erika. De nem csak megtekinteni, hanem ki is lehetett próbálni a nemezelést, a lányok tulipánt, a kisfiúk egeret, autót készíthettek. Aki nem csak az elhangzott mesék élményével szeretett volna hazatérni, vásárolhatott klasszikus és kortárs mesekönyveket is a helyszínen.

A nagyobb gyerekek Demeter Éva vezetésével múzeumpedagógiai, a legkisebbek pedig textilkönyves foglalkozáson vehettek részt. Éva saját készítésű könyvei arra ösztönözték a gyerekeket, hogy bekapcsolódjanak a mesébe, a meseszövésbe, a történet alakításába.

A délután folyamán Márdirosz Ágnes és Zsigmond Éva Beáta színművésznő meséket olvasott. A jelenlevők megtapasztalhatták, hogy másként hangzik a mese egy közösségben, ahol kisebb-nagyobb gyerekek közösen hallgatják, esetenként bekiabálnak, vagy folytatják a történetet. „Nekem egy kicsit az az érzésem ezekkel a fajta tevékenységekkel, rendezvényekkel, hogy valamelyest visszavisznek minket abba az időbe, amikor még kalákában dolgoztak és közben elhangzottak mindenféle mesék, történetek, dalok, hogy itt is van egy ilyen jellege, hogy a közösség hozzátesz valamit a mesékhez a hangulatával, vagy a kérdéseivel, vagy egyáltalán az ottlétével” – osztotta meg velünk a szervező.