Nagy érdeklődésnek örvendett a Csíki Anyák Egyesülete által, a Magyar Népmese Napja alkalmából szervezett rendezvény. Péntek délután a Nagy István Művészeti Líceumban meseolvasással, csoportos tevékenységekkel, nemezeléssel és nemezkiállítással, diavetítéssel, valamint mesekönyvvásárral várták a kicsiket és nagyokat a szervezők.
2011. október 01., 20:182011. október 01., 20:18
2011. október 03., 10:262011. október 03., 10:26
A Magyar Olvasástársaság kezdeményezéseként 2005 óta ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a Magyar Népmese Napját. „A mostani rendezvényünk, és a hasonló rendezvényeinknek hosszú távon az a célja, hogy egy olyan fajta személyiségformálást alapozzunk meg, amely felnőtt korban képes lesz önmagát megvalósítani, és határozottan azt gondolom,hogy ennek része az olvasás, az olvasóvá nevelés megalapozása” – mondta el portálunknak Kőrössy Erika, a péntek délutáni rendezvény egyik szervezője.
A szervezők a Mindenképpen mese címet adták a rendezvénynek, a programok elsősorban a kisebb gyerekeket célozták meg, az óvodásokat és a kisiskolásokat. A diavetítés, a textilkönyves foglalkozás, a múzeumpedagógiai foglalkozás a kép és a szóban elhangzó történet, mese közötti kapcsolatra épült, de ugyanezt láthattuk a helyszínen megtekinthető, Lázár Mónika munkáiból nyilt nemezkiállításon is.
„Lázár Mónika munkáinak az a különlegessége, hogy egy olyanfajta világot tár elénk, amely a felnőttben megmaradt gyermekről árulkodik, illetve valamelyest interpretációi is a magyar népmeséknek. Több olyan munkája van, amely a magyar népmesékhez kapcsolódik, például a Macskacicó, a Békakirály, vagy a királylány, a királyfi. A nemezt még azért tartottam fontosnak ide behozni, mert úgy érzem, hogy a nemez az, ami leginkább a melegséget hozza úgy anyagában, mint a készítés folyamatában, ahol nagy szerepe van a tenyér melegének és a szeretetnek úgy egyáltalán és ez az anyagból átjön” – véli Erika. De nem csak megtekinteni, hanem ki is lehetett próbálni a nemezelést, a lányok tulipánt, a kisfiúk egeret, autót készíthettek. Aki nem csak az elhangzott mesék élményével szeretett volna hazatérni, vásárolhatott klasszikus és kortárs mesekönyveket is a helyszínen.
A nagyobb gyerekek Demeter Éva vezetésével múzeumpedagógiai, a legkisebbek pedig textilkönyves foglalkozáson vehettek részt. Éva saját készítésű könyvei arra ösztönözték a gyerekeket, hogy bekapcsolódjanak a mesébe, a meseszövésbe, a történet alakításába.
A délután folyamán Márdirosz Ágnes és Zsigmond Éva Beáta színművésznő meséket olvasott. A jelenlevők megtapasztalhatták, hogy másként hangzik a mese egy közösségben, ahol kisebb-nagyobb gyerekek közösen hallgatják, esetenként bekiabálnak, vagy folytatják a történetet. „Nekem egy kicsit az az érzésem ezekkel a fajta tevékenységekkel, rendezvényekkel, hogy valamelyest visszavisznek minket abba az időbe, amikor még kalákában dolgoztak és közben elhangzottak mindenféle mesék, történetek, dalok, hogy itt is van egy ilyen jellege, hogy a közösség hozzátesz valamit a mesékhez a hangulatával, vagy a kérdéseivel, vagy egyáltalán az ottlétével” – osztotta meg velünk a szervező.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!