Akitől lelki segítséget kap az óvodás és az iskolás

1999-ben épült ki az iskolapszichológusok hálózata Maros megyében, jelenleg 59 iskolapszichológusi kabinet, illetve 63 állás létezik a megyében, egy iskolapszichológusra nyolcszáz diák jut, vidéken ennél is több – tudtuk meg az adatokat László Enikőtől (képünkön), a Maros Megyei Neveléslélektani Központ pszichológusától. Három célcsoport tartozik a tanácsadó hatáskörébe: a diák, a szülő és a pedagógus, akik a gyerekek problémáival kapcsolatban keresik fel a szakembert. Az adott iskola jellegétől függően egyéni vagy csoportos tevékenységeket szerveznek, főként megelőző tevékenységekre fektetik a hangsúlyt – tette hozzá a pszichológus.

Csoportosan vagy egyénileg

„Év elején bemegy az osztályokba a tanácsadó, bemutatkozik, elmondja, hogy mivel foglalkozik, hol található meg a kabinetje. Általános iskolában a hetedik és nyolcadik osztályban, illetve középiskolában a tizenegyedik és tizenkettedik osztályban pályaválasztással kapcsolatos tevékenységeket tart, ugyanakkor önismereti és prevenciós  – például drogprevenciós – csoportokat is szervez, lehetnek ezek stabil csoportok, a gyerek, szülő vagy pedagógus kérésére pedig egyénileg is foglalkozik a diákokkal” – részletezte a tanácsadó munkáját László Enikő.

A szülőknek is szerveznek foglalkozásokat

Az óvodai illetve iskolai tanácsadó munkája eltérő, ugyanis más-más korosztállyal kell foglalkoznia. Az óvodában dolgozó pszichológus többet dolgozik a szülőkkel, a kicsikkel pedig játékos módszerekkel foglalkozik. Ha egy gyereknél viselkedészavart észlel, az a dolga, hogy felvegye a kapcsolatot a megfelelő szakemberekkel, orvosokkal. „Csak akkor tanácsolhat el egy gyereket az óvodából, ha az a gyereknek előnyére válik” – szögezte le László Enikő.

„Először mindig a szülővel veszi fel a kapcsolatot az óvodai tanácsadó, vele kezd beszélgetni a gyerekről,  a szülőket is megismerve ezáltal, ugyanakkor egy tanácsadónak be kell mennie szülői értekezletekre, hogy a szülők is megismerjék őt – mondta Fogarasi Gyöngyvér, aki jelenleg középiskolában lát el tanácsadói feladatokat, de azelőtt óvodásokkal dolgozott. Az óvodai tanácsadó feladatai közé tartozik a csoportos tevékenységek szervezése is, például egészségfejlesztés, önértékelő és kommunikáció-fejlesztő gyakorlatok kidolgozása, alakítva mindezeket az adott gyerekekhez, csoportokhoz – tette hozzá. A szülőknek is szervezett játékos foglalkozásokat, amelyeken keresztül jobban megismerhetik a gyerekeiket és egymást. Így nyitottabbakká válnak az óvodai tanácsadóval szemben, ugyanis nem elég, ha csak tudják, hogy létezik. Általában viselkedészavarokkal küszködő gyerekek szülei keresik meg, ugyanis a hároméveseknél jelentkező dac-korszak sokszor társul hisztirohamokkal – fogalmazott Fogarasi Gyöngyvér.

Van ahol nincs magyar tanácsadó

A legnagyobb gondot a nagy létszám jelenti, ugyanis túl sok gyerek jut egy pszichológusra, illetve nehézséget jelentenek a sokszor irreális elvárások, amelyekkel egy iskolai vagy óvodai tanácsadó találkozik a munkahelyén – mondta László Enikő. Ugyanakkor az is gondot jelent, hogy nem minden iskolában van lehetősége a magyar diáknak anyanyelvén beszélgetnie az iskolapszichológussal, ugyanis az Unirea Főgimnáziumban és a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceumban is csak román anyanyelvű tanácsadó dolgozik – tette hozzá a Maros Megyei Neveléslélektani Központ pszichológusa.