Egyesek mintha a múltból jöttek volna, mások mintha a jövőt elevenítették volna meg – mondhatnánk a legújabb ReEpoch divatbemutatóról, amely ezúttal a neoklasszicizmus jegyében született. A marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán megjelenő kreációkkal a tervezők semmiképpen sem divatot szerettek volna diktálni.
2019. november 26., 15:242019. november 26., 15:24
Elég volt a barokkból: vissza az antik világba
Fotó: Haáz Vince
Egyesek mintha a múltból jöttek volna, mások mintha a jövőt elevenítették volna meg – mondhatnánk a legújabb ReEpoch divatbemutatóról, amely ezúttal a neoklasszicizmus jegyében született. A marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán megjelenő kreációkkal a tervezők semmiképpen sem divatot szerettek volna diktálni.
2019. november 26., 15:242019. november 26., 15:24
Elég volt a barokkból: vissza az antik világba
Fotó: Haáz Vince
Amellett, hogy nem a „divat diktálása” a cél, még csak nem is korhű, történelmi ruhákat akarnak megeleveníteni az immár hosszú évek óta hagyománnyá vált ReEpoch divatbemutatón.
– magyarázza a művészettörténeti korok által ihletett bemutatók ötletgazdája és főszervezője, Márton Krisztina. Hozzáteszi, erre pedig a ruhák, az ékszerek jelentik az egyik legjobb eszközt, hiszen a mindennapjainkban is öltözetünkkel gyakran üzenünk, fejezzük ki önmagunkat, világnézetünket. A Kultúrpalotában immár 11 éve zajló ruhabemutatók pedig erre vállalkoznak: a különböző művészettörténeti korszakokból ihletődve alkotnak olyan ruhakölteményeket, amelyek a 21. században is hordhatók.
Fotó: Haáz Vince
Tizenegy évvel ezelőtt a barokk korszakkal kezdődött a művészettörténeti korszakokat felidéző divatbemutatók sora: akkor még hat-hét divattervező mutatta be a kor ihlette kollekcióját a Kultúrpalota előterében, s a bemutató nem is tartott többet negyedóránál. Mégis annyira jól sikerült, hogy sorozat lett belőle, a szervezők sorra vették a művészettörténeti korokat, és igyekeztek azokat a 21. századi viseletbe átültetni, ahhoz, hogy a tizedik rendezvény stílusosan ismét a barokkhoz térjen vissza. Idén pedig a tizenegyedikre, a neoklasszicizmus jegyében alkottak a tervezők.
legyenek azok estélyi ruhák, hétköznapi ruhák vagy blézeres, tunikás, nadrágos alkotások.
Neoklasszicizmus a 21. században
Fotó: Haáz Vince
„A barokk után jön a neoklasszicizmus, azért neo, mert újra visszatér a görög klasszikus idők értékeihez. Betelt a pohár a barokk csapongásaival, annak túlzásaival, ami a társadalomban is megmutatkozott, hiszen az arisztokrácia ellen is felléptek, s a neoklasszicizmus egy formai kifejeződése volt ennek az érzésnek. Az emberek levetették a barokk bő ruháit, és visszatértek az antik világ tunikáihoz, szépen redőzött drapériáihoz” – magyarázza Márton Krisztina.
A kifutók modellei sem mindennapiak
Fotó: Haáz Vince
A hétfő esti különleges divatbemutató közönsége pedig ezt láthatta az este folyamán is: sok esetben egészen szoborra emlékeztető alkotásokkal rukkoltak elő a tervezők, máskor pedig igen átértelmezett keretben láthattuk a neoklasszicizmust, amikor teljesen modern köntösbe öltöztették az antik elemeket.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
szóljon hozzá!