
Erzsébetként Verdi Don Carlosában. Mirella Freni Krénusz Józsefnek dedikált fényképe
Mirella Freni a Maria Callast követő időszak egyik legnagyobb sztárja volt. A világhírű olasz szoprán február 9-én hunyt el az Egyesült Államokban. Csermák Zoltán írásában Krénusz József, a New York-i Metropolitan Opera nézőtéri felügyelője idézi fel az Erdélyi Napló e heti számában.
2020. február 20., 10:482020. február 20., 10:48
2020. február 20., 10:492020. február 20., 10:49
Mirella Fenit Krénusz József mindig egyik legkedvesebb énekeseként említette, sokszor találkoztak és beszélgettek. Freni férje Nikolaj Gyaurov, a világhírű bolgár basszista volt, kevés ilyen híres operaénekes-párt tartottak számon a 20. században. Mirella Freni Krénusz Józsefnek fényképet is dedikált, a fotón az énekesnő Verdi Don Carlosában Erzsébetet alakította 1994-ben, a hangfelvétel a világhálón is megtalálható.
Az ifjú szoprán a Metropolitan Operában 1965-ben a Bohéméletben Gianni Raimondival debütált” – emlékszik Frenire Krénusz József.
Mint írja, Freni meghódította New York zenekedvelőit és a kritikusokat is. A művész szerencséjére életpályája egybeesett a hangrögzítés aranykorszakával, így sok kiváló felvétele forog a világban.
Adottságaival jól gazdálkodott: hetvenévesen Csajkovszkij Orleans-i szűz című operájában, Washingtonban fejezte be aktív színpadi szereplését.
Krénusz József a művészházaspárral kapcsolatos találkozásait, barátságukat is felidézi az Erdélyi Napló hasábjain.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!