
Magyar csirkepaprikás román módra
Fotó: Kisréti Zsombor
Magyar vendéglője megszűnt, a román éttermek pedig nem kérnek a régi korok kínálatából. Már csak a belváros épített öröksége emlékeztet az előző évszázadok örökségére, a magyar szempontból jellegzetes szórványtelepülésen, Désen. A Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró kiadványában a 150 évesnek hirdetett dési Zöld fa étterem és cukrászda történetét ismerhetik meg.
2020. március 04., 10:492020. március 04., 10:49
Désen nincs magyar étterem – mutat rá a cikk szerzője. Azaz pár évig működött egy helyi református atyafi jóvoltából, de talán nem a felhozatal, hanem a belvárostól kissé eldugottabb utca miatt nem rögzült a helyiekben, így be kellett zárni.
Dés belvárosa 19. századi épületekkel
Fotó: Kisréti Zsombor
Van néhány jobb étterem a városban – a borairól híres Red Wine bistro, az elegáns Escape Garden vagy a Casa Selena –, igazából azonban csak egyetlen gasztronómiai vállalkozásnak fontos a 19. századi és a két világháború közötti Désre emlékeztetni. A Zöld fa (Lemnul verde) cukrászda és étterem tulajdonosai azt tartják magukról, hogy az 1862-ben, Keller Sándor által létrehozott azonos nevű kávéház utódjai.
Emberemlékezet óta ez a désiek kedvenc cukrászdája a hatalmas gesztenyefa árnyékában. Az évszázados fát körülölelő terasz nyáron kellemes hűsölést jelent az édes falatok, egy jó tea vagy kávé társaságában. Nem véletlen, hogy soha nem üres a terasz, de a földszinti cukrászda asztalai is rendszerint foglaltak.
És hogy milyen fordulatok voltak a Zöld fa történetében, és mit kínálnak itt a betérőnek, megtudhatják az Erdélyi Gasztró március 4-i számából.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!