
Halálának 30. évfordulóján új csónakfejfát állítottak a régi helyére. Oroszi Magda lelkipásztor mond áldást
Fotó: Sütő Éva
Az érmelléki lápvidék sok művész képzeletét megmozgatta az idők folyamán. A múlt század közepén az Érkeserűben élő Számadó Ernő költőt és meseírót (1907–1983) is sokszor megihlette e szelíd nád és sás övezte vidék – olvashatják a legfrissebb Erdélyi Naplóban.
2020. január 30., 14:232020. január 30., 14:23
Érkeserű elszigetelt falu, ám sok híres, szellemiekben gazdag ember került ki a településről. Számadó Ernő költő, meseíró, Budapesten született ugyan, de itt élt és itt alussza örök álmát a hímeshátszigeti temetőkertben. Számadó Ernő Hímeshátszigetnek nevezte a falut, amelyet hazájának választott.
Számadó Ernő szobrára Faur Kis Angéla helyez el koszorút a költőről elnevezett iskola és egyesület nevében
Fotó: Sütő Éva
A költőre még sokan emlékeznek, anekdotákat mesélnek róla, tisztelettel gondolnak rá vissza. Annál is inkább, mert 1956-ban ő is megjárta a „hadak útját”, ugyanis hat és fél év börtönbüntetésre ítélte az akkori román kommunista hatalom.
A helyi iskola 1997-ben vette fel a nevét, a Számadó Ernő Művelődési Egyesület pedig Számadó-napokat, szavaló-és mesemondóversenyeket rendez tiszteletére. Versei is új kiadásokat értek meg Gavrucza Tibor jóvoltából.
A teljes cikket a csütörtöki Erdélyi Naplóban találhatják meg.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!