Lenyűgöző, lélegzetállító filmeket és fotókat készít rendszeresen egy székelyudvarhelyi webszerkesztő – alig másfél éve létrehozott Facebook-oldalán gyönyörű felvételek láthatók. Sófalvi Lajos a hobbijait és a szakmáját rakta össze, és ha ezeket egyszerre csinálhatja, az maga a tökély.
2020. április 02., 16:362020. április 02., 16:36
2020. április 02., 17:302020. április 02., 17:30
Látkép az Elbrusz (5642 m, Oroszország, Európa legmagasabb hegye) csúcsáról, a Kaukázus egy szeletkéje
Fotó: Sófalvi Lajos
Lenyűgöző, lélegzetállító filmeket és fotókat készít rendszeresen egy székelyudvarhelyi webszerkesztő – alig másfél éve létrehozott Facebook-oldalán gyönyörű felvételek láthatók. Sófalvi Lajos a hobbijait és a szakmáját rakta össze, és ha ezeket egyszerre csinálhatja, az maga a tökély.
2020. április 02., 16:362020. április 02., 16:36
2020. április 02., 17:302020. április 02., 17:30
Látkép az Elbrusz (5642 m, Oroszország, Európa legmagasabb hegye) csúcsáról, a Kaukázus egy szeletkéje
Fotó: Sófalvi Lajos
A civil életben honlapkészítőként, reklámtervezőként dolgozik, tizenöt éve saját cégében az udvarhelyi Sófalvi Lajos, aki már diákkorában, 16-17 évesen filmes gépekkel, majd később – ahogy ő fogalmaz – „digitális szappantartóval” tanulta a fotózás csínját-bínját, teljesen autodidakta módon. Ez a szenvedélye később a munkájánál is fontos lett.
Ahogy munkája és a fejlődés megkövetelte, néhány évvel később már kompakt, majd félprofi géppel kezdett dolgozni – mint mondja, szerinte a legfontosabb faktor ebben az, hogy legyen az embernek ideje rá. Nem a gyorstalpaló tanfolyamoknak a híve, hanem annak, hogy az ember valamit adott esetben hosszú évek alatt tanul meg, és azzal viszonylag próbál jól sáfárkodni.
Ifjúkora óta másik szenvedélye a természetjárás, illetve később, felnőttebb fejjel bejött a hegyi túrázás, hegymászás is, az abszolút bolondéria. „Elsősorban talán nem is a távolságok azok, amelyeket le kell küzdeni, hiszen Romániában itt vannak a hegyek nagyon közel, de nem mindenkinek van rá ideje, illetve olyan is van, aki megelégszik a képek vagy filmek nézegetésével” – mondja Lajos, majd hozzáteszi, hogy a hegyekről készült film- és fényképfelvételeit 2018 szeptembere óta teszi közzé az erre a célra létrehozott Facebook-oldalán, ahol ezután helyet kapnak a drónos idők előtti hegyi fotói is.
„Eleinte öt-hat perces filmeket készítettem a felvételekből, majd rájöttem, hogy sokkal jobb, ha két-három percesek lesznek ezek. Inkább az a célom vele, hogy olyanok is eljuthassanak a hegyekbe, akik nem tehetik. Ismerőseim is mondják, akik rendszeresen járnak a hegyekbe, hogy teljesen más az egész, az ismert hegyet gyakorlatilag újra felfedezed” – meséli a filmeket egyedül készítő Lajos, hozzátéve, hogy például a Fogarasi-havasokban többször járt, de amikor először „elengedte” a drónt, teljesen más volt minden.
A Facebook-oldala is szépen beindult, hiszen több ezren követik, nemcsak az országból, hanem külföldről is, illetve néha más oldalak is megosztják felvételeit.
Egy másik perspektíva számára a kaland-fotózás, illetve -filmezés, amelybe a komfortzónán kívüli tevékenységek (a hegyi túrázástól a kutyaszán-hajtásig sok minden belefér) megörökítése szerepel. „Ez kicsit olyan, mint a lakodalmas fotózás, csak teljesen más” – jegyzi meg nevetve, de azt is hozzáteszi, hogy a jövőre nézve komoly projektekben gondolkodik többedmagával, ami távoli helyekre kalauzol, és amely helyeken, expedíciókon komolyabb dokumentumfilmek is készülnének.
– tervezi.
Addig is élvezzük Lajos csodálatos felvételeit.
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!