
Az edzőpályán jó feltételek vannak
Fotó: Gergely Imre
Nagyon kevés olyan ló van, amely életében először látva akadályt rögtön ugrani akar. És a gyerek is így van ezzel: bátorság és sok gyakorlat kell hozzá, hogy valaki átugrasson egy akadályon. A Remetei Lovasklubról olvashatnak a Székelyhon napilap március 3-i Erdélyi Sport mellékletében.
A gyergyóremetei faluszélen 2009-ben indult a „lovazás”, előbb egyszerű parasztlovakkal, és a tereplovaglás jelentette a tevékenységüket. Azonban felismerték, hogy ha fejlődni akarnak, fejleszteniük kell – meséli a tulajdonos, Petréd Károly. Bővült az istálló, sportlovakat vásároltak, a díjugratás felé fordultak, és Balázs Sándor oktató elkezdett foglalkozni a lovaglók képzésével.
Amikor még egyszerű parasztlovakkal foglalkoztak, nem jelentett gondot, hogy hóban járassák őket, de amikor már sportlovak kerültek a lovasklubhoz, belátták, hogy fejleszteni kell. „Évek óta szerettünk volna egy fedett lovardát, mert anélkül nem lehet eredményt elérni. Ez kell ahhoz, hogy télen ne hóban, fagyott talajon, nyáron pedig ne esőben, sárban vagy túl erős napsütésben kelljen lovagolnunk. De azt hittem, ez itt örökre csak álom lesz. Aztán tavaly belevágtunk. Önerőből, és hogy kevesebbe kerüljön a munka, legalább felét saját magunk építettük fel, hárman: Károly, én és a lovászunk” – meséli Balázs Sándor.
Balázs Sándor oktató irányításával zajlik a gyakorlás
Fotó: Gergely Imre
Most már bármilyen is legyen az időjárás, folyamatosan lovagolhatnak, gyakorolhatják az ugrásokat, ami hatalmas dolog mind a versenyzők, mind a lovak szempontjából. A 25x40 méteres épület akár kisebb versenyek szervezésére is alkalmas. Ezt még fejleszteni fogják, például lelátó is épül hozzá.
A teljes cikket elolvashatják a Székelyhon napilap március 3-i Erdélyi Sport mellékletéből.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!