
Banner Zoltán író, művészettörténész, előadóművész
Fotó: Forrás: Banner Zoltán
Aki láthatta, hallhatta, tudja, Banner Zoltán előadóművész egymaga több emberhez juttatta el a verset, mint a komoly állami támogatással működő színházak. Bodor Pál azt mondta róla, ha a költők évente díjat nyújtanának át a költészet legjobb népszerűsítőinek, minden évben rá szavazott volna. A hétfőn megjelent Előretolt Helyőrégből Banner Zoltánt ismerhetik meg.
2020. április 06., 13:282020. április 06., 13:28
Banner Zoltán 1964-ben mutatta be a Bartalis Jánosnak szentelt önálló előadóestjét Életem a versben címmel. Mint vallja, akkor indította újra az önálló előadóestek műfaját, a pódium művészetét, és ebből egy hatalmas mozgalom nőtt ki. Hogy miért?
„1963-ban megjelentek Bartalis János összegyűjtött versei, és engem rendkívül megihlettek. A kötetet elolvasva
– válaszolja. Az interjúból kiderül, előadóművészi pályája első felében egy-egy költő életművének bemutatását tartotta feladatának. 1970-ben a Bartók-műsortól kezdve érezte azt, hogy így soha nem ér a végére, annyi jó költő van, hanem egy-egy eszmét kell kitűzni, és aköré kell anyagot gyűjteni.
„A legjobb költők legjobb versei örök életűek. Nincs elévülés. Aktualitásuk egyszerűen örökkévaló, mert az örökkévaló emberi témákról szólnak: élet, halál, szerelem. Ezen belül olyan erényekről vagy eszményekről, mint szabadság, igazság, szeretet, barátság. Csak amik ilyesmiről szólnak, és nem szöveget raknak szövegre, csak az a vers vagy költői mű él még száz év múlva is” – vallja.
Keressék a teljes interjút az Előretolt Helyőrségben!
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!