
Farsang, az ördög időszaka
Fotó: Barabás Ákos
A társadalomban betöltött szerepét és lebonyolítását tekintve is sokat változott a farsangi mulatozás, de napjainkban is sok helyen megünneplik a télbúcsúztatást. Hogy hogyan látják a szakértők a farsang egykori és mostani szerepét, arról a Székelyhon napilap hétfői Látótér mellékletében olvashatnak.
2020. február 24., 11:522020. február 24., 11:52
A karneváli, farsangi időszakról már a középkorból számos feljegyzés maradt fenn egyházi elöljáróktól – magyarázza Virginás Tar Emese, a Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegének munkatársa. Ezekben a feljegyzésekben az egyházi elöljárók az ördög időszakának nevezik a farsangot, olyan ünnepnek, amikor minden a feje tetejére áll.
A farsangnak évszázadokig gőzkieresztő szerepe volt. Ilyenkor minden a feje tetejére áll és a közösségnek így jó
Fotó: Pinti Attila
A szakember rámutatott: a közösségek ezekben az időszakokban felrúgták a meglévő társadalmi rendet, kicsúfolták a vezetőket, az előkelőbb társadalmi rétegek tagjait, és a különböző nemzetiségekhez tartozókat is kifigurázták. Mindez egyfajta biztonsági szelepként működött, és átjárhatóságot biztosított a társadalom különböző rétegei között.
„Az embereknek ma is fontos a farsang, illetve általában az ünnepek” – hangsúlyozta a múzeum munkatársa. Mint mondta, a farsang ugyan mára valamelyest elveszítette gőzkieresztő funkcióját, hiszen a társadalom már korántsem olyan cenzúrázott, mint korábban.
A teljes cikket keressék a Székelyhon havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótérben.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!