Hirdetés
Hirdetés

Az elszigeteltség drámája: Ibsen világhírű darabja a kolozsvári színházban

A Hedda Gabler címszerepében Kézdi Imola •  Fotó: Biró István

A Hedda Gabler címszerepében Kézdi Imola

Fotó: Biró István

Február 29-én este 7 órától láthatja a közönség a kolozsvári színház stúdiójában Henrik Ibsen Hedda Gabler című drámáját. Az Andrei Șerban által rendezett darabot nyolc éve játssza teltházzal a társulat.

Nánó Csaba

2020. február 26., 17:582020. február 26., 17:58

Kevés olyan magára valamit is adó színház volt és van Európában, amelyik 1891-es premiere óta ne tűzte volna műsorára Henrik Ibsen Hedda Gabler című darabját, és már 1925-ben a németek készítettek egy némafilmet belőle a híres Asta Nielsennel a főszerepben. A norvég drámaíró szerint hősnője „számára az élet komédia, melynek nem éri meg kivárni a végét”.

Az irodalomkritika Hedda Gablert a „női Hamletként” tartja számon, és éppen ez jelenti a kihívást azon társulatok számára, akik műsorukra akarják tűzni a darabot:

Hirdetés

nem könnyű olyan színésznőt találni a cím- és kulcsszerepre, aki képes végigvinni úgymond a hátán az előadást, megszemélyesíteni azt a (drámai) figurát, amit Ibsen tolla papírra és képzeletünk elénk vetített. Andrei Șerban Kézdi Imola személyében találta meg a darab hősnőjét, a román rendező és a kincses város társulatának találkozásából újabb kiváló előadás született.

A Hedda Gablert Erdély szinte összes magyar színháza bemutatta, Andrei Șerban 2012-ben látta elérkezettnek az időt arra, hogy Kolozsváron is színre vigye Ibsen drámáját. (Egyébként magyar nyelvterületen igen kedveltek a norvég szerző drámái, néhányat – például Peer Gynt, Rosmersholm, Nóra – bemutattak a kincses város színpadán is.)

A rendező a premier előtt kiemelte: „Ibsen szereplői képtelenek elfogadni középszerűségüket. Egyedül Hedda tud hazugságaikról és képmutatásukról, de mivel önmagát nem ismeri, vagy arisztokratikus arroganciával viszonyul mindenhez, vagy pedig olyan, mint egy hamis ideálokra építő világban eltévedt gyermek. Hedda fokozatosan egy narcisztikus illúzió áldozata lesz: azt képzeli, hogy mindenki fölött áll, és közben egyre elszigeteltebbé válik, képtelen lesz valódi kapcsolatok kialakítására”.

Tükörképek

Ibsen drámájában Hedda tulajdonképpen önmagával vívja küzdelmeit. Attól lesz depressziós, hogy rájön: minden, ami körülveszi hamis, kicsinyes, megjátszott. „A valóság arculcsapásként hat rá. A többiektől eltérően nem próbál alkalmazkodni, hanem a fantázia és az illúziók titkos világába menekül, mígnem az egész építmény összeomlik” – jellemezte a rendező a darab hősnőjét. Șerban szerint Ibsen nem tekintette Heddát áldozatnak, mint ahogyan sokan értelmezni szokták. Ám egy olyan világban, ahol gazdasági válság van, ahol másról sincs szó, mint a pénz által történő szabadulásról, ahol az emberek a társadalmi státusz elvesztésének a félelmében élnek, ahol mindent az anyagi érdekek határoznak meg, ahonnan hiányzik a szeretet, a házastársi kapcsolatok pedig katasztrofálisak, a szereplők számára nem marad más hátra, mint ezekben az ál-értékekben keresni az élet értelmét – magyarázta a bemutató előtt Andrei Șerban. „A mai ember tükörképei ők, a beteljesületlen emberi teljesítőképesség drámáját mutatják fel. A darab kérdése: lehet-e élni ideálok nélkül?” – mondta a rendező Ibsen darabjáról.  

Henrik Ibsen: Hedda Gabler
Andrei Şerban és Daniela Dima színpadi adaptációja, Biró Eszter fordítása
Szereplők: Kézdi Imola, Bogdán Zsolt, Györgyjakab Enikő/Pethő Anikó, Hatházi András, Szűcs Ervin, Varga Csilla, Csutak Réka.
Rendezte: Andrei Şerban.
Díszlet és jelmez: Carmencita Brojboiu.
A rendező munkatársa: Daniela Dima. Dramaturg: Biró Eszter. Fények: Maier Sándor, Nagy Alpár. Hangterv: Kerekes Zsolt.

A színészek ismerős típusokat formálnak meg. Kézdi Imola Heddája a legkevésbé elrajzolt, viszont pontosan használja a karakteréből fakadó ambivalenciát a nézői eltartás vagy empátia felkeltésére. Bogdán Zsolt Tesmanja Julle néni hatalmas mellén pihenő infantilis papucsférj, az örökös másodhegedűs szakmai és szerelmi értelemben egyaránt.

Nemzetközi visszhang

A kolozsváriak néhány éve még Japánba is eljutottak a darabbal, az előadás utáni beszélgetésen a kritikusok az egyik legformabontóbb Hedda-előadásként emlegették, kiemelve az előadás tragikomikus jellegét, ami a főszereplő vergődése és a játék humora közt megszülető feszültségből fakad. A magyar fővárosban is felfigyeltek a kolozsváriak produkciójára, Zappe László kritikus a Népszabadság 2012. január 30-i számában így vélekedett az előadásról: „Kézdi Imola Hedda Gablere a kolozsvári stúdióteremben egy bájos szörnyeteg. Szeszélyből bármire képes. Unalomból, céltalanságból támadnak az ötletei, melyek megmozgatják egész környezetét. Csak őt hagyják hidegen. Őt semmi és senki sem boldogíthatja, és boldogtalanságával mindenkit kínoz, akit megérint. A remek előadás e boldogtalanság feltárása, elemzése, komikumának alapos kibontása és tragédiájának elbeszélése.” Kovács Bálint pedig az Origón így írt: „Kézdi Imola az évad egyik legjobb alakítását nyújtja Andrei Șerban és a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában. Șerban Ibsen-rendezése eltörli a kétértelműséget, cseppet sem vidám, de azért jókat mulat rajta a néző.”

Ha még nem láttuk a kolozsváriak előadását, ideje megnézni, ha láttuk, akkor érdemes újra felfedezni a kiváló rendezést és a nagyszerű alakításokat.

Játék a jegyekért!

A darabot legközelebb február 29-én játsszák a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében, a szombat esti előadásra két szerencsés olvasó nyerhet kétszemélyes jegyet a Ligettel. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a szombaton 19 órakor kezdődő előadásra. A játékban való részvétel határideje február 28., péntek 13 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.

A lájkolással és a bejelöléssel a játékban részt vevők és a bejelölt személyek beleegyeznek abba, hogy a sorsolást követően nevüket megosszák a Liget Facebook-oldalán.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Hirdetés