Hirdetés
Hirdetés

Ahol nincs könyv, ott van-e világ?

Puskás István legújabb kisregényével •  Fotó: Péter Beáta

Puskás István legújabb kisregényével

Fotó: Péter Beáta

Könyvkontinens – Pikareszk pillanatok címmel jelent meg Puskás István legújabb regénye. A székelyudvarhelyi szerző egy valós személy bőrébe bújik fiktív történetével, és megpróbál a világ mozgatórugóira rátalálni.

Péter Beáta

2024. május 23., 11:422024. május 23., 11:42

2024. május 23., 11:452024. május 23., 11:45

Puskás István 1967-ben született Marosvásárhelyen, 1990 óta Székelyudvarhelyen él. A közgazdász-könyvelőnek 2021-ben jelent meg az első regénye, a Száz, azóta minden évben jelentkezik egy (vagy két) kisregénnyel: 2022-ben látott napvilágot a négyláb és a Reggel, ha sötét, egy évvel ezelőtt pedig A hadtápos felesége című regényét mutatták be. Legújabb könyvét szüleinek ajánlja, a Molioris Kiadónál megjelent kötet szövegét Nagy Koppány Zsolt gondozta.

Idézet
Sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy egy könyvelő ír. De az embert nem kell azonosítani azzal a szakmával, amit éppen végez pénzkereset szempontjából. Nekem gyerekkorom óta az olvasás a mániám, és már 13 éves koromban írogattam, de azok az írások csak a fióknak készültek.

Később is írtam verseket, még a kommunizmus idején, be is vittem az Igaz Szóhoz Markó Bélának. Nem jelentek meg, talán azért sem, mert rendszerellenes versek voltak. Egyetemista voltam, amikor történtek a vásárhelyi márciusi események, és az számomra olyan trauma volt, hogy éveken keresztül hordoztam magamban. Tudtam, hogy valamikor meg kellene írni. Aztán 2020-ban a második térdműtétem után egyszerűen eljött az ihlet, és leültem, megírtam az első könyvemet. Számtalan hiba van benne, mert az elsőkönyves szerzőknek a legtipikusabb hibáját elkövettem: mindent bele akartam zsúfolni, amit harminc évig hordoztam magamban. A vásárhelyi eseményekből lett egy történelmi katyvasz, családtörténet is van benne, mindent bele akartam tenni. Ma már vékonyodnak a könyvek” – mesélte mosolyogva.

Hirdetés

korábban írtuk

Száz: a jelenből a múltba és visszafelé. Puskás István magántörténelme
Száz: a jelenből a múltba és visszafelé. Puskás István magántörténelme

Miután az utóbbi negyven évben elolvasott több ezer klasszikus és kortárs írásművet, körülbelül fél év alatt írt egy több mint négyszáz oldalas regényt. Talán röviden így lehetne összefoglalni a Száz című regénnyel való irodalmi debütálását Puskás István közgazdász-könyvelőnek.


A Száz megjelenése után pedig, ha van egy regényötlete, annak elkészíti a vázlatát, mert szereti megtervezni a szerkezetet, és ahhoz ragaszkodik is. Fontosnak tartja, hogy a forma legyen meg. Időközben kreatív írástanfolyamokon, írótáborokban is részt vett, ajánlja is ezeket minden kezdő írónak. „Úgy tartom, hogy négy írói vonal van. Az első a hagyományos, azaz, az az ember, aki tehetséges, bölcsészkart végez, folyamatosan közöl lapokban, kulturális kiadványokban, és utána lesz belőle író. A második, amelyik kívülállóként érkezik, de kirobbanó tehetségű, valahogy összehoz egy könyvet és onnantól kezdve felfelé ível az útja. A harmadik az, amelyik közepes tehetség, de valamilyen oknál fogva állandóan támogatáshoz jut – pályázat, ösztöndíj stb. –, közölget. És a negyedik az, amelyik a pálya széléről bekiabálna, és magánkiadásba jelenteti meg a könyveit, nem vár addig, amíg valaki támogatja, hanem egyszerűen közlési kényszere van. Ez vagyok én.

Idézet
Ez a negyedik, a kívülálló általában nem kerül be soha az irodalmi kánonba. De engem nem is zavar. Például, nem hívnak meg könyvfesztiválokra. Meghívathatnám magam, de nem szeretem a kanyarfúrókat. A könyveim kiadásának a költségét én felvállaltam, ha nem térül meg, akkor ez van, nem olyan nagy baj.”

Hozzátette, a saját maga örömére ír, ezek a történetek kikívánkoznak belőle. Mivel – szintén gyerekkora óta – érdekli a történelem, a regényeibe is belefolynak történelmi események, és a könyveiben a múlt mindig kapcsolódik a jelenhez. Legújabb kisregényében, a Könyvkontinensben is váltakoznak az idősíkok, egy idős, már magatehetetlen ember jelenét, visszaemlékezéseit, álmait – írókkal való fiktív találkozásait – fonja össze.

korábban írtuk

Meddig bírja a házasság? Puskás István új könyvei
Meddig bírja a házasság? Puskás István új könyvei

Tavalyi debütáló kötete után szinte napra pontosan egy évvel két könnyvel jelentkezett Puskás István. A székelyudvarhelyi közgazdász-könyvelő az elmúlt évben két teljesen eltérő szerkezetű és témájú kisregényt írt,

„Ez egy régebbi vázlatom volt, véletlenül találtam meg hozzá a kerettörténetet. Még, amikor A hadtápos felesége regényemhez háborús anyagot gyűjtöttem, egy, a budai kitörésről szóló könyvben jegyzetben utalt a szerző erre az emberre, aki végül a könyvem főhőse lett. Elkezdtem kutatni, egy rövid bejegyzést találtam erről a magyarországi sváb emberről, akit besoroztak a német hadseregbe, részt vett a budai ostromban, Csehországba, majd Oroszországba került, onnan vissza Magyarországra munkatáborba, majd megint Németországba – ez adta a keretet, amit ki kellett tölteni fikcióval. Ezzel az öregemberrel elmeséltetem az élettörténetét, és elképzeltem, hogy idős korában hogyan élt” – magyarázta a szerző, aki – amint az a fülszövegben áll – a viharos huszadik és huszonegyedik századon vezeti át az olvasót.

Idézet
Közben végignyargal kontinenseken is, főhőse Európától Japánig, Észak-Amerikától a Közel-Keletig, Dél-Amikától Afrikáig és Ausztráliáig, majd megint Európáig mindenütt emberére és… írójára talál. Velük kísérel meg párbeszédet folytatni, alkudozni; néhol humoros, másutt sötét helyzetekbe kerül, mindegyikükkel írásokról beszélget, könyvekből inspirálódik, miközben a történelem, a világ, az emberiség és az emberség nagy kérdéseiről értekeznek.”

Puskás István kiemelte, több szempontot is előtérbe helyezett a történet megírásakor. Elsősorban a főszereplő történetén keresztül szerette volna a mindenkori könyvek iránti szeretetét közvetíteni, ugyanakkor a könyvélményeit is. De szempont volt az is, hogy mindenik kontinensről legyen legalább egy író. Így találkozik a főhős, Reininger úr például Rejtő Jenővel, Murakami Harukival, Elif Shafakkal, Ámosz Ozzal, Faludy Györggyel, Mircea Cărtărescuval, vagy éppen Hermann Hessével.

•  Fotó: Péter Beáta Galéria

Fotó: Péter Beáta


„Tudok angolul, de többnyire magyarul olvasok elsősorban, és az afrikai és ausztrál írók művei nem hemzsegnek túlságosan a magyar könyvpiacon. Amikor eldöntöttem, hogy minden kontinensről legalább egy szerzővel »találkozik« a főhősöm, akkor az afrikai és ausztrál szerzők megrendelt könyveire hónapokat kellett várjak.

Idézet
A másik szempont, hogy próbáltam a szereplőm életébe beilleszteni az illető íróval egy-egy fiktív párbeszédet, amelyekben próbálok bizonyos nagy kérdéseket felvetni és azokra válaszolni, de inkább kérdezni.

És megpróbáltam azt, ami elég nehéz volt és nem mindig sikerült, hogy az a könyv, amiről éppen beszélgetnek, valahogy találjon a főhősnek az akkori vagy olyanszerű élményeivel. Az volt a vezérfonal, hogy eljutok az élete végéig, és a beszélgetések az írókkal a végkifejlet felé haladjanak a témában is.”

Reininger a „jelenben” kiszolgáltatott helyzetben van – egy bejárónő ápolja és olvas fel neki minden nap –, magatehetetlen, nem tud mozogni, beszélni, és végül annyira leépíti magát, hogy ételt sem fogad el, nem eszik, hogy már csak a szellem maradjon.

„El kellett jusson ebbe az állapotba, hogy amikor már semmi se marad, akkor csak a könyvek, a bennük levő gondolatok maradjanak. És amikor ezzel is kész, akkor vége lesz. És eljut odáig az élete végén, hogy az utolsó polcról már csak gondolatban olvassa el az utolsó könyvet, és itt ér véget az élete. Mert, ha könyv nincs, semmi sincs” – összegez a szerző.

A regényt május 23-án, délután hat órától mutatják be a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, a szerzővel Katona Zoltán beszélget.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 22., vasárnap

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok

Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Hirdetés
2026. február 20., péntek

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét

Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.

Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

2026. február 19., csütörtök

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk

Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.

A tavaszra várva
A tavaszra várva
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

2026. február 18., szerda

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye

Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
2026. február 17., kedd

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai

Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Hirdetés
2026. február 16., hétfő

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is

A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?

A Bálint-napi rózsacsokor útja
A Bálint-napi rózsacsokor útja
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

2026. február 14., szombat

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom

Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Hirdetés