Makacs és veszélyes probléma: a visszatérő hörgőgyulladások

Előfordulhat a betegség alatt zihálás is: ezt nevezik szaknyelven wheezingnek. Ez az a fajta zihálás, vagyis préselés, amikor a gyermek nehezen veszi, nehezen fújja ki a levegőt. Az allergológus szerint ha a gyermeknek van lehetősége a vírusfertőzések között felépülni, és a légutak meg tudnak teljesen gyógyulni, akkor nincsen semmi gond. De ez azt feltételezi, hogy ritkák legyenek ezek a megbetegedések. Ha viszont ezek gyakoriak, egyik megbetegedésből esik a másikba, akkor értelemszerűen a tüdő, a hörgők nyálkahártyája nem tud megfelelően regenerálódni, és ilyenkor kezdődnek a problémák. Márpedig az óvodáskorban nem nehéz elkapni egy-egy vírusos fertőzést.

Az asztma veszélye

A visszatérő hörgőgyulladás esetében az jelent problémát a szakember szerint, ha egy évben több mint háromszor esik bele ebbe a betegségbe a csemete.

– figyelmeztetett az allergológus. Rámutatott: minden gyermek nagyjából három éves koráig átesik egy ilyen vírusfertőzésen, de természetesen nem lesz mindenkinek asztmája vagy nem lesznek ennek különösen komoly következményei.

Hajlamosító tényezők, rizikócsoportok

Mégis kik azok a gyermekek, akik kiket veszélyeztet ez a probléma? Albert Kingától megtudtuk: a rhinovírusok fajtái is befolyásolják azt, hogy milyen a krónikusan ismétlődő hörgőgyulladás kimenetele.

A fő kockázati tényező a rihonovírsok jelenléte, illetve a normális, „sima” nátha. Ezek a vírusfertőzések egyaránt támadják az alsó és a felső légutakat is, és egyfajta gyulladást hoznak rajtuk létre. Ez a gyulladás azt eredményezi, hogy allergének, házi poratkák, pollenek, penészgombák, különböző állati eredetű hámsejtek a sérült nyálkahártyán át könnyebben behatolnak. Illetve maga a vírusos gyulladás is hosszú ideig tart, ami nem egy normális állapot a légzőszervek számára.

– fejtette ki a szakember.

Az allergológus szerint jelenleg nem lehet megmondani, hogy egy gyermeknél hány évbe telik vagy hány szezon kell elteljen ahhoz, hogy ezek a változások végbemenjenek. Sőt, olyan gyermekek is vannak, akik egyszerűen kinövik ezt problémát, de mindenképpen kevesebben vannak azok, akik kinövik ezt, mint ahány szülő számít erre.

Albert Kinga személyes tapasztalata, hogy sokan legyintenek erre a témára, mert már a szomszéd megmondta, már a barátnő megmondta, már az interneten elolvasta, hogy ez tulajdonképpen nem egy gond, mert ezt a gyermek ki fogja nőni. „Hát sajnos ez nem egészen így van, bizonyított tény, hogy a visszatérő ziháláson átesik nagyjából a gyermekek negyven százaléka, és ötven százaléka hat éves korig: tehát összesen számolva negyven százalék, hat éves korig pedig a gyermekek fele. Ez azért probléma, mert hogyha ez állandósul, akkor ez egyenes út az asztmához” – cáfolta a hiedelmeket az allergológus.

Mi a teendő?

A szakember fontosnak tartja kihangsúlyozni az idült hörgőgyulladás kezelhető, hosszú távon kezelhető. De nem antibiotikumokkal: ezekre tipikusan nem reagál a gyermek. A doktornő tanácsa, hogy attól függetlenül, hogy a gyermeknek van-e allergiás megbetegedése, vagy sem, a szülők ne hanyagolják el a visszatérő hörgőgyulladásokat. Nem az a cél, hogy teljesen bura alatt tartsák a gyermeket, de kell találni egy olyan középutat, ahol a gyulladást is csökkenteni lehet a légutakban, és részt tudjon venni a gyermek a mindennapi életben. „Tehát ha gyermek több mint háromszor egy évben megfázik, hosszan tartóan köhög, visszatérő légzési problémák vannak, préselve nyomja ki a levegőt, tehát halljátok, hogy zihál, akkor mindenképpen forduljatok szakorvoshoz, mindenképpen nézzék meg, hogy áll-e emellett valamilyen allergén szenszibilizáció. Értelemszerűen nem maga az allergia a fő okozója ennek, hanem a légutak gyulladása. Viszont ez egy olyan faktor, amit sokat súlyosbítja ezt az állapotot. Amennyiben áll mellette allergiás szenszibilizáció, tudnotok kell róla, hogy ez gyógyítható. Jelen pillanatban nemcsak gyógyszerekkel kezeljük az allergiát, tehát nemcsak tüneti kezelést tudunk csinálni, amivel effektív gátoljuk a sejtekből a gyulladásos markerek felszabadulását, hanem háromtól öt évig terjedő immunterápiával teljes mértékben gyógyítani tudunk bizonyos fajta allergiákat” – újságolta az előadáson jelen levő szülőknek a szakember.