
A tudósok hasnyálmirigyrákos emberi sejteket ültettek olyan egerek bőre alá, amelyeknek legyengítették az immunrendszerét
Fotó: 123RF
Állatkísérletek során áttörést érhettek el a hasnyálmirigyrák gyógyításában izraeli kutatók – írta a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli portál. A PJ34 jelű molekulát eddig a stroke gyógyításában alkalmazták. A Tel-Avivi Egyetem kutatói szerint használata áttörést jelenthet a rák különösen agresszív fajtái, köztük a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben.
2019. december 04., 17:402019. december 04., 17:40
2019. december 04., 17:512019. december 04., 17:51
A tudósok hasnyálmirigyrákos emberi sejteket ültettek olyan egerek bőre alá, amelyeknek legyengítették az immunrendszerét. A sejtek szaporodni kezdtek. Ezután a PJ34 nevű, eredetileg a stroke kezelésére kifejlesztett molekulát fecskendezték az állatok véráramába, hogy megállapítsák, vajon a molekula befolyásolja-e a daganatot. Az MTI híradása szerint a kéthetes PJ34-kezelés után a rákos sejtek számának „jelentős, nyolcvan-kilencven százalékos csökkenését” észlelték a kezelés befejezésétől számított harmincadik nap után.
A kísérleteket a Tel-Avivi Egyetem Sackler Orvostudományi Karán Malka Cohen-Armon és csapata végezte, közösen a Sheba Egyészségügyi Központban dolgozó Talia Golannal és munkatársaival, az eredményeket bemutató tanulmány az Oncotarget című orvosi folyóiratban jelent meg.
– magyarázta a szer hatását Cohen-Armon. A PJ34 kizárólag az emberi rákos sejtekre hatott, a többi sejtet nem befolyásolta. „Nem figyeltünk meg káros hatásokat az egerek súlygyarapodásában, és viselkedésük sem változott” – mondta a kutatást vezető Cohen-Armon. Párhuzamos vizsgálatok során azt is megállapították, hogy a molekula hatékony más típusú rákos sejtek esetében is, beleértve a mell-, tüdő- és petefészekrák, valamint az agydaganat agresszív formáit.
A kutatás az egyetem közleménye szerint nagy potenciállal rendelkezik a rák agresszív fajtái elleni új terápiák kifejlesztéséhez. A kutatócsoport reméli, hogy hamarosan megkezdhetik a molekula tesztelését nagyobb testű állatokon, végül pedig embereknél is. Ez a folyamat a finanszírozástól függően körülbelül két évig tarthat.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!