
Nem hiábavalóak az anyatejes táplálást népszerűsítő kampányok. Archív
Fotó: Pinti Attila
Az anyatej hozzájárulhat a kisgyermekkorban kialakuló tejfehérje-allergia megelőzéséhez. A csak anyatejjel táplált csecsemőknél jóval ritkábban jelentkezik a tejfehérje-allergia, ha viszont az anya sok tejterméket fogyaszt, az első tünetek a szoptatás alatt is megjelenthetnek. Jellemzőbb azonban, hogy az allergia hozzátápláláskor, a tejtermékek bevezetésekor jelentkezik.
2019. december 06., 17:312019. december 06., 17:31
Az Első 1000 nap program illetékeseinek közleménye szerint a tejallergia tudatos táplálással elkerülhető: a legfontosabb a hosszan tartó kizárólagos anyatejes táplálás, anyatej hiányában pedig a részlegesen hidrolizált tápszer használata és a tejtermékek időben történő bevezetése. A gyerekeknek 8 hónapos kortól lehet savanyított tejtermékeket adni, egy hónappal később sovány, nem penészes és nem érlelt sajtok, 10 hónaposan pedig a túró is bekerülhet az étrendbe. Az állati eredetű tej azonban nem javasolt egyéves kor alatt. Az MTI által idézett közlemény szerint a tejfehérje-allergia tejet vagy tejszármazékot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása után jelentkezik, mert a tejben található fehérjéket idegen anyagként észleli a szervezet, és kóros immunválaszt ad rájuk. A tejfehérje-allergiában szenvedők a tehéntej mellett a juh-, a kecske- és a bivalytejet sem fogyaszthatják, valamint előfordulhat keresztallergia a marhahúsra.
A tejallergia leggyakrabban csecsemőkorban, az anyatejes táplálás során alakul ki, okozhatja a túl korán bevezetett tehéntejfogyasztás, de örökletes is lehet, és felnőttkorban is jelentkezhet.
Gyakori hasfájás, felsőlégúti vagy ekcémás tünetek esetén érdemes orvoshoz fordulni, a diagnózis felállítása után pedig olyan tejfehérjét nélkülöző étrendet kell összeállítani, amely figyelembe veszi az életkori sajátosságok mellett a mindenkori ajánlásokat is. Ehhez érdemes gasztroenterológus vagy dietetikus segítségét kérni – javasolták. A gyerekek általában 5-6 éves korukra kinövik a tejfehérje-allergiát.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!