
A Duna Szörényvárnál. Rengeteg kockázatot vállaltak azok, akik itt próbáltak kiszökni Romániából
Senki sem tudja pontosan, hányan próbáltak átszökni a határon Ceauşescu Romániájából. Becslések szerint a sikertelen kísérletek áldozatainak száma több ezerre tehető. Akit a határőrök nem lőttek le, de itt ragadt, arra nehéz idők vártak. Ahogyan azt a szilágysági Miskolci Attila is megszenvedte. Az ő történetét ismerhetik meg az Erdélyi Napló legfrissebb számából.
2021. március 04., 10:372021. március 04., 10:37
A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát a világon. Kelet-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborokban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak. Magyarországon először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól az Országgyűlésben és a középiskolákban, majd minden évben emlékünnepségekre kerül sor figyelmeztetőként és emlékeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.
Sokan tettek azért, hogy változtassanak a helyzetükön. Akár szökéssel is… Miskolci Attila egy szilágysági kisvárosban született a múlt század hatvanas éveinek elején. Ugyanúgy élt, mint bármelyik hasonló korú fiatal: iskolába járt, a lehetőségekhez mérten szórakozott, zenét hallgatott, lemezeket csereberélt. A szülők a Szabad Európa Rádió vagy a Kossuth híreit hallgatták, a fiatalok ugyanott jó zenére vadásztak. Attila úgy emlékszik, hogy
A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!