
A Duna Szörényvárnál. Rengeteg kockázatot vállaltak azok, akik itt próbáltak kiszökni Romániából
Senki sem tudja pontosan, hányan próbáltak átszökni a határon Ceauşescu Romániájából. Becslések szerint a sikertelen kísérletek áldozatainak száma több ezerre tehető. Akit a határőrök nem lőttek le, de itt ragadt, arra nehéz idők vártak. Ahogyan azt a szilágysági Miskolci Attila is megszenvedte. Az ő történetét ismerhetik meg az Erdélyi Napló legfrissebb számából.
2021. március 04., 10:372021. március 04., 10:37
A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát a világon. Kelet-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborokban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak. Magyarországon először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól az Országgyűlésben és a középiskolákban, majd minden évben emlékünnepségekre kerül sor figyelmeztetőként és emlékeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.
Sokan tettek azért, hogy változtassanak a helyzetükön. Akár szökéssel is… Miskolci Attila egy szilágysági kisvárosban született a múlt század hatvanas éveinek elején. Ugyanúgy élt, mint bármelyik hasonló korú fiatal: iskolába járt, a lehetőségekhez mérten szórakozott, zenét hallgatott, lemezeket csereberélt. A szülők a Szabad Európa Rádió vagy a Kossuth híreit hallgatták, a fiatalok ugyanott jó zenére vadásztak. Attila úgy emlékszik, hogy
A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
szóljon hozzá!