
A két díjazottal, Ádám Katalinnal és Rebekával Ferencz Angéla (középen)
Fotó: Borbáth Katalin/Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
A csíkszeredai Ádám család két tagja, az édesanya, Katalin és nagyobbik lányuk, Rebeka vehette át idén a Németh Géza-emlékdíjat. Mint a laudációk során elhangzott, nem is lehet másként gondolni az Ádám családra, csak mint a hagyományos népi tudás megörökítőire, átadóira, ahol a fotózás, régizene, népzene, néptánc, kézműveskedés, tanítás, az önzetlen gesztusok temérdek példája átszövi az áldozatos mindennapokat.
2020. január 27., 19:342020. január 27., 19:34
2020. január 27., 20:012020. január 27., 20:01
Ádám Katalinnak és Ádám Rebekának ítélték oda idén a Németh Géza-emlékdíjat, hiszen mint a díjátadó ünnepségen elhangzott, munkájuknak köszönhetően Csíkszeredában és környékén már egészen fiatal kortól a népzenén és néptáncon keresztül magukba szívhatják a gyermekek a rendkívül színes magyar kultúrát.
Ádám Rebeka 1993-ban született Csíkszeredában. Kicsi korától a Gyermekek Háza Borsika tánccsoportjának alaptagjaként táncosként és énekszólistaként számos hazai és külföldi fellépésen jeleskedett. A Nagy István Művészeti Középiskolában érettségizett zene szakon, ahol csellót és gregorián éneklést tanult. Énekelt a Csíksomlyói Kegytemplom, a Gregorián Schola, a Nagy István Művészeti Középsikola, a Lux Aurumque és a zenetanárok kórusában, részt vett a Régizene Fesztivál számos eseményén. A néprajzos és zenetudós érdeklődésével fordult már 12. osztályban a moldvai csángók felé. Az egyetemet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zenepedagógiai szakán végezte. Ezidőben színházi produkciókban is közreműködött, majd az egyetem után több színházi előadás zenéjét megírta – emelte ki Rebeka laudációjában Ferencz Angéla.
Ádám Rebeka
Fotó: Borbáth Katalin/Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Mint a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjének szavaiból kiderült, Rebeka jelen van a helyi rangos rendezvényeken, az Ezer Székely Leány Napján, a Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Találkozón, ahol muzsikál, énekel, közös táncot vezet. A Gyermekek Házában pásztorfurulyát, csellót, kobzot, népdaléneklést, gyermekjátékokat tanít. Folyamatosan közreműködik az Aprók Táncházában. Nyári táborokban oktat. Gyermekfoglalkozásokat vezet, mesés hangszerbemutatókat, zeneovikat tart. Erdély számos városában a Hagyományok Háza felkérésére óvónőknek, pedagógusoknak továbbképzésen népi gyermekjátékokat, népdalokat, kézművességet tanít. Zenét tanít a csíkszeredai Waldorf iskolában.
– fogalmazott Ferencz Angéla.
Ádám Katalin Oroszhegyről indulva, a székelyudvarhelyi tanítóképző elvégzése után 1984-től a Gyimesekben, Komjáton lett tanítónő, majd 1990-től népi gyermekjáték és kézművesség oktató a csíkszeredai Gyermekek Házában. A Pörgettyű Népi Játszóházegyesület elnöke és számos gyerek program kezdeményezője. A Felcsíki Hagyományőrző Gyermektáborok társszervezője, a Gyimesi Nemzetközi Tánctábor és más táborok állandó közreműködője, valamint számos vidéki játszóház, táncház elindítója és szakmai tanácsadója lett az évek során – hangzott el Ádám Katalin laudációjában. Mint Sógor Enikő kiemelte, Ádám Katalin elsősorban a székely, csángó, de az egyetemes magyar népi kultúra hű nagykövete.
Sógor Enikő Ádám Katalint méltatta
Fotó: Borbáth Katalin/Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
„Valójában nem is illene és nem is lehet szavakkal elmondani ki vagy és mi az, ami miatt hálásak vagyunk neked. A te mozgatód bensődből való, és nem vár szép szavakra... Azt hiszem, tényleg kevés olyan magyar szülő és gyermek van Csíkszeredában és Csík környékén, aki ne ismerne és ne tanult volna többet-kevesebbet tőled, általad” – folytatta a laudátor, aki olyan szülőként szólt az ünneplő közösséghez, aki hálás, hogy mind a négy gyermeke részt vehetett az évek során az Ádám Katalin kezdeményezte programokon.
Köszönjük, hogy általad újra és újra megerősödhetnek nemzedékek, hogy jó magyar embernek lenni éppen itt és éppen most, ahol megadatott élnünk. Hogy jó igaz, szelíden cselekvő embernek lenni, aki úgy szolgálja e mai világot, hogy bátran építkezik eleink bölcsességére. Isten éltessen és adjon további sok erőt!” – zárta gondolatait Sógor Enikő.

Külön-külön jól ismerjük őket, bizonyára sokan találkoztak már Gyula képeivel albumokban, kiállításokon, Katalin tánclépéseivel és két lányuk dalával, muzsikájával táborokban és fesztiválokon is. Ezúttal közösen vallottak magukról.
Az elmúlt hétvégén immár a tizennyolcadik alkalommal adták át a néhai református lelkész nevével fémjelzett emlékdíjat Csíkszeredában. Ezt olyan pedagógusok kapják, akik kimagasló tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra megőrzéséhez és annak ápolásához.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!