
Nem a kiadós ünnepi étkezések jelentik a gondot. A baj az, hogy a bőségnek a hétköznapokban sem tudunk ellenállni
Fotó: Pixabay
A roskadásig terített asztal, az ünnepi fogások, a megszokottnál több és bőségesebb étkezés, illetve italfogyasztás része az év végi ünnepeinknek. A Székelyhon hétfői számának Látótér mellékletében többek között arról beszél Nemes Levente dietetikus, hogy milyen hatással van szervezetünkre az ünnep alatti vég nélküli evés és azt követő drasztikus koplalás és fogyókúra.
2019. december 30., 12:132019. december 30., 12:13
2019. december 31., 13:412019. december 31., 13:41
Nemes Levente dietetikus szerint pár nemzedékkel korábban, de még nagyszüleink idejében is csak évente egyszer-kétszer, ünnepekkor volt elegendő étel és ital, csak akkor lehetett jóllakni. De ez ma már nem így van. „Szervezetünk rengeteg védekezési mechanizmust alakított ki, az egyik ilyen, hogy hajlamosak vagyunk teleenni magunkat. Szervezetünk így készül az éhezési periódusra, ami azt jelenti, hogy ha magunk előtt rengeteg kalóriadús ételt látunk, azt hajlamosak vagyunk megenni. Viszont nincs egyetlenegy olyan védekezési mechanizmusunk sem, ami véd a bőséggel szemben” – ismertette a fő veszélyforrást a szakember.
Éppen ezért nemcsak arra kellene figyelnünk, hogy mit csinálunk az ünnepek alatt, hanem arra is, hogy miként étkezünk az év többi részében.
Ami a fogyókúrával kapcsolatos újévi fogadalmakat illeti, a dietetikus szerint kerülni kell a drasztikus fogyókúrákat, és fontos megértenünk, hogy azok a fogyási módszerek, amelyek beváltak a sztároknak, internetes ismerősöknek, szomszédasszonynak, nem biztos, hogy nálunk is sikerrel járnak.
A teljes cikket a hétfői Székelyhon Látótér mellékletében olvashatják el.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!