A Nemzeti Áldozatkészség impozáns lovasszobra, Sidló Ferenc 1915-ös munkája szinte az erdőből léptet elő. A kihelyezett Trianon Múzeum előtt az 1945-ig a budapesti Szabadság téren álló Irredenta Szoborcsoport másolata. Körülötte varázslatos természet. A királyszállási Nagy-Magyarország parkban jártunk.
2021. június 04., 12:432021. június 04., 12:43
Határ: egy különleges világra számíthat az, aki belép ezen a kapun
Fotó: Zádor Péter
A Nemzeti Áldozatkészség impozáns lovasszobra, Sidló Ferenc 1915-ös munkája szinte az erdőből léptet elő. A kihelyezett Trianon Múzeum előtt az 1945-ig a budapesti Szabadság téren álló Irredenta Szoborcsoport másolata. Körülötte varázslatos természet. A királyszállási Nagy-Magyarország parkban jártunk.
2021. június 04., 12:432021. június 04., 12:43
Határ: egy különleges világra számíthat az, aki belép ezen a kapun
Fotó: Zádor Péter
Várpalotától nem egészen tíz kilométerre tágra nyitott kapu fogadja a látogatót. Rajta a klasszikus magyar szimbólumrendszer ismert elemei, mellette őrbódé, akár egy országhatáron.
Kissé beljebb már országhatárral is találkozhatunk, virágösvény – Kárpát-medencei illat- és virágút – rajzolja ki a Trianon előtti Magyarország körvonalait. Benne emlékműpark, a hét „vidéki emlékmű” – így nevezték az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával felállított emlékműveket – hiteles kicsinyített másolatai. Köztük az Árpád-szoborként ismert brassói – az oszlopon álló 3,5 méter magas honfoglalás kori harcos Árpádként vonult be a köztudatba. A 20,3 méter magas szobrot 1896 augusztusában állították fel a Cenken, majd 1913. szeptember 27-én két besszarábiai személy felrobbantotta. A szobor akkor még nem dőlt le, csak megrongálódott, az első nagyobb havazás azonban már ugyanazon év decemberében ledöntötte. Darabjai a brassói Történeti Múzeumban megtalálhatók. Talán…
Fotó: Zádor Péter
Az eredeti emlékművek közül már csak három áll, a többit a húszas években tüntették el a Trianon utáni új országgazdák. Az egyetlen megmaradt külhoni emlékmű a Belgrád közeli Zimonyban magasodik, de 1924-ben arról is eltávolítottak minden magyar szimbólumot. A pannonhalmi és az ópusztaszeri természetesen áll, előbbi megváltoztatott formában, utóbbit 1998-ban újították fel. A park munkatársai szerint kevesen ismerik, illetve ismerik fel az emlékműveket, de valamennyi mellett alapinformációkat szolgáltató felirat segít az eligazodásban.
Az emlékművek másolatai nemcsak a millennium jelképei, hanem az elsősorban Erdélyre jellemző – persze a többi utódállamban is általánosnak mondható – szoborrombolás emlékei. Egykoron például csak Kossuth-szoborból 130 állt Erdélyben és a Partiumban, közülük ma egyetlen egy Nagyszalontán.
A Bakony lábánál elterülő helyet természetesen nem a parkalapítók fedezték fel. Mindig is kiváló vadászterület volt, erre utal a Királyszállás név is, bár a történészek szerint inkább csak legenda, hogy maga Mátyás király is errefelé vadászott volna valaha, más főúri méltóságok azonban bizonyítottan igen. A múlt század harmincas éveiben Gömbös Gyula miniszterelnök két kormányülést is tartott a Mátyás korában épített vadászház utódjában, a szocializmus idején pedig munkásszállásként szolgáltak az épületek, erdőmunkásokat, bányászokat is családjaikat helyezték el itt.
Sokáig arra haladt el a népszerű Kéktúra útvonala, s ha ma már kissé távolabb is húzódik a természetjáró túra ösvénye, a Bakony őserdejének is tartott Burok-völgy iránt érdeklődőknek mindenképpen útjukba kerül a park. A kéktúrázókat meg értékes talizmánnak számító különleges pecsétekkel igyekeznek vonzani a parkosok.
Fotó: Zádor Péter
A park létrejötte nem független Magyarország egyetlen, kizárólag Trianon témájával foglalkozó múzeumának működésétől. Az alapító, dr. Szabó Pál Csaba történész szegedi egyetemi katedráját feladva áldozza minden energiáját az ügyre, és félig tréfásan mondja: „Nem pusztán múzeum vagyunk, hanem jövőkutató intézet is. A Trianon Múzeum emlékezetpolitikai küldetése ugyanis teljes mértékben jelen idejű. Azt tartjuk, csak úgy lehet érvényes önértelmezéseket adni a Kárpát-medencében, ha jelen időben találkozik az összes identitást és közösséget erősítő múltbéli összefüggés és jövőbeni lehetőség.”
Szabó Pál Csaba szerint meg kell újítani a Kárpát-medencei magyar történetre vonatkozó képet, azokat a víziókat, történeteket és közhelyeket, amelyeket használunk. Mindezt kikezdhetetlen, korszerű eszközök alkalmazásával.
Fotó: Zádor Péter
A múzeumalapító már évtizedek óta ismerte a területét történelmét, ismerte azt a székesfehérvári házaspárt is, akik a rendszerváltás után megvásárolták, és a környék egyik kedvelt esküvői helyszínévé varázsolták a királyszállási szabadidőparknak nevezett területet. Szabó Pál Csaba az intézmény tematizáló tevékenységének kiteljesítéséhez ítélte tökéletes helyszínnek. Azt tartotta, ha a múzeumot kiviszik a Bakony egyik legszebb pontjára, ahol természetvédelmi, turisztikai, kültéri múzeumi eszközökkel tudnak élni, meg tudják duplázni a múzeum által felmutatott erőt.
„Mindenki érezte a hely árasztotta emelkedett hangulatot. A terület ugyanakkor különleges mikroklímával is rendelkezik, és nemcsak szimbolikus értelemben.
A több kilátási pont és nyugalom közösségi birtokba vételének helye, amit kulturális emlékezetpolitikai fejlesztésekkel, különböző kamaraintézmények – kalandpark, szabadtéri színház – létrehozásával kívánunk erősíteni, miközben mindennél fontosabbnak tartjuk a centrális erő megőrzését. Meggyőződésem, hogy Királyszállás lehet a emlékezetpolitikai fejlesztések legmagasabb elérhető pontja” – mondja Szabó Pál Csaba.
Három éve vásárolták meg a területet, azóta folyamatos építgetés-szépítgetés zajlik. A történelmi múltra visszatekintő vadászház Erdély nevét viseli, abban működik a a Kárpátia étterem, és a szálláskomplexum recepciója is. Ott, illetve a négy önálló vendégházban (Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház és Partium Ház) és a közeli Hétházpusztán lévő Őrvidék Házban és Nedecvidék Házban 90 vendég fogadására alkalmas, különböző komfortfokozatú szobák állnak rendelkezésre. A park elkülönített részén, a védett közösségi területtel rendelkező Kárpátia Kemping lakókocsiparkjában és sátraiban nyáron további 40-60 fő elhelyezése biztosított, remek hely táborozásra.
Fotó: Zádor Péter
Amikor 2020-ban elkezdődött a Trianon-múzeumnak otthont adó várpalotai Zichy-kastély felújítása, létrehozták a parkban a Magyar Kálvária elnevezésű kiállítóhelyet, benne az Elpusztíthatatlan című, hangsúlyosan az otthonukból elüldözött „vagonlakók” történetére fókuszáló kiállítással. A tavaly szeptemberben eredetileg ideiglenes jelleggel megnyitott fiókmúzeum kínálata iránt sokan érdeklődtek a járványkorlátozások bevezetéséig. Ezért aztán az intézmény vezetői úgy döntöttek, állandósítják a kiállítóteret, de megváltoztatott tartalommal, ingyenesen látogatható Nagy-Magyarország kiállítással, amely az elcsatolt területeken lévő városokra, emlékekre hívja fel a figyelmet.
Fotó: Zádor Péter
Ezt a célt szolgálják a tervezett rendezvények is. Az összetartozás napján rendezendő Második Ezerév elnevezésű összművészeti és gasztronómiai fesztivál révén nemcsak az évforduló emléke előtt kívánnak adózni, hanem Trianon következményeinek túlhaladása mellett is igyekeznek érvelni. Hasonlóképpen az augusztus 20-án rajtoló, több napos Kárpát-medencei bor- és népművészeti fesztivál, de a gasztronómiai élményekkel is társított táncházak is. Innen már csak egy ugrás kipróbálni a Kárpátia étterem kínálatát, a Nemfelejtünk erdei falatozónál pedig hétvégenként máris sorállásra kell számítani.
2021 októberétől pedig már kompromisszumok nélküli, 21. századi intézménnyel lehet találkozni a Trianon Múzeumot befogadó várpalotai Zichy-kastélyban. A trianoni tragédia megértését egyedülálló, drámai útvonal segíti megújított, látványos kiállításokkal. Mindjárt az elején például egy 1919-es, szimbolikus közép-európai pályaudvaron találja magát az ember közép-európai nyelvi kavalkáddal, katonai vezényszavakkal, gőzmozdonyhangokkal, menekültek sírásával. Ebből a drámai keretből másfél órán nem „engedik ki” a látogatót, és garantálják, hogy más tudás- és lélekállapotban lép majd ki a múzeum ajtaján. Külhoni magyarok számára ingyenesen.
Fotó: Zádor Péter
Királyszálláson négy hektáron különleges világ terül el, amelynek hangulata óhatatlanul hatása alá vonja a látogatót. Akit amúgy is foglalkoztat a Trianon-emlékezet, egyértelműen, de azt is, aki eredendően csak természetközeli élményre vágyva látogatott el oda. Bár az utóbbi kategória tagjai is kapaszkodjanak, ha változatlanul meg akarnak maradni a nemzeti emlékezéstudattól mentes „senkiföldjén”.
Fotó: Zádor Péter
Fotó: Zádor Péter
Fotó: Zádor Péter
Fotó: Zádor Péter
Fotó: Zádor Péter
Fotó: Zádor Péter
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!