Szeretné, ha háromszáz lejt fizetne fűtésre? Nem havonta: évente. Ha igen volna a válasz, a megoldás a passzívház lenne. De pontosan mit takar ez a kifejezés? Első kézből tapasztalhattuk meg.
2018. november 29., 14:362018. november 29., 14:36
2018. november 29., 20:402018. november 29., 20:40
Fotó: Rédai Attila
Szeretné, ha háromszáz lejt fizetne fűtésre? Nem havonta: évente. Ha igen volna a válasz, a megoldás a passzívház lenne. De pontosan mit takar ez a kifejezés? Első kézből tapasztalhattuk meg.
2018. november 29., 14:362018. november 29., 14:36
2018. november 29., 20:402018. november 29., 20:40
Szerencsések a székelyföldiek, mert a passzívházak nyílt napja alkalmából betekintést nyerhettek az első Hargita megyében épített, előminősített ilyen létesítménybe. Ami ráadásul nem csak simán egy passzívház, hanem minősítése szerint egy „passzívház plusz” vagy legalábbis az lesz, ami nagyjából annak felel meg, hogy előállítja mindazt az energiát, amire szüksége van.
Nem csak szép az otthon, energiaháztartása nagyon hatékony
Fotó: Rédai Attila
A Csíkszentsimonban található családi házat meglátogatni előzetes regisztráció alapján lehetett, a nappaliban pedig a tervezőtől, Abos Edétől lehetett megtudni minden elképzelhető technikai részletet („is”). Nem véletlen persze, hogy Abos Ede egy passzívházakat megálmodó csíkszeredai tervezőiroda tagja, amelynek a szentsimoni az első ilyen megvalósítása Székelyföldön, (a legelső Kolozsváron épült meg), mint ahogy az sem, hogy a megrendelő szintén a „zöld” iparban, azaz a napenergia felhasználásában érdekelt vállalkozás vezetője. De mivel ez nem reklámcikk, ezeknek a vállalkozásoknak a neveit most hanyagolni fogjuk, mint ahogy a túlságosan sok technikai-tudományos részletet is, nehogy véletlenül még én is elaludjak, miközben írok. Persze a fizika az fizika – mondja Abos Ede is – ezzel pedig csak egyetérteni tudok, s sajnálkozok azon, hogy nem fizikát végeztem a középiskolában – de akkor viszont nem lenne, aki megírja ezt a cikket.
A passzívházaknak szigorú műszaki követelményrendszernek kell megfelelni
Fotó: Rédai Attila
Na de térjünk a lényegre. Mindazok, akik kíváncsiak voltunk a szentsimoni passzívházra, megtudtuk, hogy ez nem csak egy amolyan absztrakt fogalom, szigorú műszaki kritériumrendszernek kell megfelelni, amelyet a németországi passzívház-intézettel ellenőriz és minősít. Némely előírás nem tűnik nagy vasziszdásznak, de azért rá is lehet csodálkozni egyre-másra. Például arra, hogy a lehető legrésmentesebb, folyamatosabb legyen a hőszigetelés: ez logikusnak tűnik, de az már az újdonság erejével hat, hogy ehhez
Az egyik házigazda meséli, hogy nehezen lehetett meggyőzni például a villanyszerelőt is, hogy ilyen spéci aljzattal dolgozzon: először kerek-perec kijelentette, hogy ez nem lehetséges. Kellő nyitottsággal és széleslátókörűséggel rendelkező kivitelező szükséges a munkához, de a szentsimoni ház a bizonyíték arra, hogy ez Csíkban sem lehetetlen. Csak nem könnyű. Megszokott munkafolyamatokat, rutinokat kell lecserélni, felülírni.
A tervező: Abos Ede
Fotó: Rédai Attila
Az elhatározáson túl azonban minden a tervezéssel kezdődik: Abos Ede szerint arra nincs esély, hogy valaki csak úgy „magától” vagy egy klasszikus, „hagyományos” tervezővel passzív házat tudjon terveztetni. Annyira sajátos ágazata ez az építőiparnak, hogy ehhez külön felkészülés, iskola (egy továbbképző) elvégzése szükséges, amit Abos sok-sok hétvégén keresztül Budapesten tudott le. A másik fontos alapfeltétel a költség: a passzív ház tervei természetesen többe kerülnek, mint egy hagyományosé (persze a megrendelő is sokkal többet kap, mint általában), mint ahogy maga az építés is drágább: a tervező szerint négyzetméterenként 600 eurós költséggel kellett itt és most számolni, vagyis ennyibe került a szentsimoni ház. Ennek az épületnek a hőburkon belüli hasznos felülete 180 négyzetméter, összesen – garázzsal, falakkal és mindennel együtt – több mint háromszáz. Lehet szorozni.
Az általában használt hőszigetelés és a passzívháznál használt technológia között hatalmas a hatásfokban mért különbség
Fotó: Rédai Attila
Cserébe elérjük, hogy hőenergiára alig vagy akár egyáltalán ne kelljen fizessünk életünk végéig. Az új építésű passzívház fűtésére használható hőenergia a minősítés standardja szerint négyzetméterenként és évente 15 kWh. Földgázzal fűtve ez évi 350 lejes gázszámla, árammal pedig ennél valamivel magasabb a költség, mintegy 550 lej egy 100 m² felületű épület esetén. Összehasonlításképp az új építésű, de hagyományos technológiával készült házaknál a fűtésre négyzetméterenként és évente 150-200 kWh energia is el szokott menni, azaz tízszer több. Jóllehet azok is hőszigeteltek, legalábbis azt gondolnánk. Az általában használt hőszigetelés és a passzívháznál használt technológia között azonban ekkora a hatásfokban mért különbség.
A szellőző- és fűtőberendezés vezetékei a közintézményekben találhatókra emlékeztetnek
Fotó: Rédai Attila
De miért? Néhány példát megnézhetünk erre. A passzívháznál külön figyelmet fordítanak a hőszigetelés megtervezésénél és kivitelezésénél arra, hogy felszámolják a hőhidakat. Ezek a hőhidak nem valami kellemes átjárók, sarkoknál, illesztéseknél alakulnak ki, és a hő távozik rajtuk keresztül a szabadba, amit nem szeretnénk. Ha viszont (szinte) tökéletes a hőszigetelésünk és a légtömörség, akkor a szellőzéssel lesz probléma. Ennek külön tudománya van: ez az a rész, ahol mi, akik nem passzív, de nagyon is hagyományos házakban lakunk, és reményünk sincs a passzívházra, de folyamatosan harcban állunk hol a hideggel, hol a páratartalommal, a legtöbb hasznos tanácsot megfogadhatunk.
Ahhoz, hogy folyamatosan jó minőségű levegőt lélegezzünk be, személyenként és óránként 30 köbméter friss levegőre volna szükségünk. Ez azt jelenti – tudjuk meg Abos Edétől –, hogy példának okáért, ha
Minden órában ezért egyszer legalább teljesen ki kellene szellőztessük a szobát, de ha ketten vagyunk benne, akkor kétszer. Elég nyilvánvaló hát, hogy ez télen például nem túl életszerű, éjszaka még annyira sem. De napközben is figyelembe kell vegyük azt, hogy egy teljes levegőcserére természetes szellőztetéssel tíz percre van szükségünk akkor, ha teljesen kinyitjuk az ablakot, és egy teljes órára, ha csak bukóra! A leghatásosabb szellőztetési mód a kereszthuzat, ebben az esetben két perc is elegendő a levegőcseréhez.
Friss, üde levegő ablaknyitogatás nélkül: erre is jó a passzívház
Fotó: Rédai Attila
Ha nem szellőztetünk, igencsak meg tud növekedni a levegő széndioxid-tartalma, ugyanakkor gondjaink akadnak a relatív páratartalommal: nem igaz az a városi legenda, miszerint a „falak lélegeznek”, hangsúlyozza Abos.
Ellenkező esetben a hőhidaknál, a hidegebb, hűvösebb felületeknél a pára kicsapódik, kondenz alakul ki, majd ezt követi a penészedés.
A passzívházaknál természetesen a szellőzést nem ablaknyitogatással, hanem egy mechanikus szellőző berendezéssel oldják meg, amely eltávolítja a párás levegőt a fürdőszobából és a konyhából, és szárazabb, friss levegőt nyom be a hálókba és a nappaliba. A levegőztető berendezés ugyanakkor nem csak szellőztet, a hőháztartásban is nagy szerepe van: a rendszerbe telepített hőcserélő képes újrahasznosítani a kiszivattyúzott hőenergia legnagyobb részét, amelyet aztán a háztartási melegvíz előállítására használ fel. A ház padlófűtését ugyanakkor egy geotermikus hőkollektorral ellátott hőszivattyú biztosítja, amelynek alapja egy, a ház telkébe öt méter mélyre beásott spirál. Ez a hőszivattyú mindössze 9 kW-os, de bőven elég: a ház hőigényét 2-2,5 kW energia is biztosítani tudná. A szellőztető berendezés külső nyílásánál ugyanakkor egy másik hőcserélő biztosítja a rendszer téli fagymentesítését, nyáron pedig az előhűtést.
Falnyi, de hőszigetelésben hatékony ablakok a nappaliban
Fotó: Rédai Attila
A szentsimoni passzívháznak hatalmas, falnyi ablakai vannak a nappaliban a déli oldalon: természetesen ez is szándékos, így a téli nap egészen a helyiség közepéig bevilágítva melegíti a padlót. Nyáron viszont az árnyékolást biztosítja, hogy ne melegedjen fel ezáltal túlságosan a lakás. Nem mindegy persze, hogy milyenek ezek az ablakok: Abos szerint Csíkban, de általában Erdélyben a hatékonyan hőszigetelő ablak az háromrétegű, az üvegrétegek közt gázzal feltöltve, hétkamrás keretük meleg anyagból készült, vagyis műanyag vagy fa, a távtartója pedig szintén alacsony hővezetési tulajdonsággal bíró műanyag, a lehető legfolytonosabban kialakítva, vagyis nem jó, ha a sarkokban megszakad.
A megrendelő: Sándor Előd
Fotó: Rédai Attila
Ha még nem aludtunk el, akkor leírok még néhány számot: a passzívházakra vonatkozó szabvány szerint a légszigetelés (légtömörség) olyan hatékony kell legyen, hogy csak 0,6 levegőcserét engedjen meg óránként 50 Pascal nyomásnál. Ezt az értéket túlnyomás és vákuumozás során egyaránt lemérik, a kettő átlaga adja a végső értéket. A szentsimoni háznál ez az érték 0,2 1/h, vagyis háromszor hatékonyabb a szigetelés az előírtnál.
És lehet-e minősített passzívházunk nekünk, akik már élünk valamilyen házban, és nem tudunk egy újat építeni? Megtudtuk: ez is lehetséges, ebben az esetben egy valamivel kevésbé szigorú, a felújított épületekre vonatkozó előírásnak kell megfeleljünk, de ekkor is el kell érjük a négyzetméterenkénti és évenkénti 25 kWh-s fűtési energiafelhasználási szintet.
Háromszor hatékonyabb a szentsimoni házban a légszigetelés az előírtnál
Fotó: Rédai Attila
De milyen egy előminősített passzívházban lakni? Ezt a kérdést szerte Hargita megyében csupán egyetlen családnak lehet feltenni. Sándor Előd szerint a legjobb az benne, amikor reggel felébredve is ugyanolyan friss, üde a hálószobában a levegő: ez a legnagyobb különbség ahhoz képest, mikor máshol töltik az éjszakát.
Az elmaradó gázszámla pedig bizonyára nem mindennapi élmény.
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!