Erkélykertészetből virágfarm lett – így foglalhatnánk össze két fiatal vállalkozását, akik a Koronka határában lévő virágos kertben még elfeledett virágokat is termesztenek, például török kontyot, nyuszifület vagy szamárkenyeret. Mindezt pedig a természetesség, az egyszerűség, mégis az elegancia jegyében.
2018. augusztus 17., 15:472018. augusztus 17., 15:47
Erkélyen kezdte több ár területen folytatta a növények szaporítását, nevelését
Fotó: Haáz Vince
Erkélykertészetből virágfarm lett – így foglalhatnánk össze két fiatal vállalkozását, akik a Koronka határában lévő virágos kertben még elfeledett virágokat is termesztenek, például török kontyot, nyuszifület vagy szamárkenyeret. Mindezt pedig a természetesség, az egyszerűség, mégis az elegancia jegyében.
2018. augusztus 17., 15:472018. augusztus 17., 15:47
Erkélyen kezdte több ár területen folytatta a növények szaporítását, nevelését
Fotó: Haáz Vince
Hivatalosan virágfarmnak hívják, de nekem a farm szó az állatokat juttatja eszembe, s a Koronka határában levő nagy virágos kertben pedig csak méhek, bogarak, s néha néha egy eltévedt őzike szokott bejárni, így ebben az anyagban inkább virágoskertnek nevezem a kis koronkai birodalmat.
Szabó Árpád körbevezet, s mindent bemutat
Fotó: Haáz Vince
Elsőként a havonta rendszeresen megszervezett helyi termékek vásárán figyeltem fel a csodaszép csokrokra. Olyanok voltak, amilyeneket nagymamám kertjéből gyűjtött virágokból lehetett kötni. Természetesek, egyszerűek és gyönyörűek. Két fiatal árulta őket: Szabó Árpád és Takács Adrienn, velük beszélgettem a virágoskertjükben.
hiszen itt a farmon bár jól meghatározott helyükön, de azért egymással találkozva, együtt nőve találjuk a virágokat. Rögtön a bejáratnál a levendula köszönt, olyan fajta, hogy szinte folyamatosan virágzik, így mindig kéznél van pár szál illatos csodavirág, ha csokrot kell kötni. Vannak ismertebb virágok: napraforgó, dália, margaréta, citromfű, körömvirág, de van itt török konty, nyuszifül, fehér nemes cickafark, szamárkenyér, kék iringó , bíborka, borzos kata, kakastaréj és lehet, hogy a mellékelt képekről kiderül, hogy olyan is, amit nem soroltam fel. Vannak egynyáriak és évelők és olyanok is, amelyek a bekerített kerítésre fittyet hányva a mezőről költöztek be a virágoskertbe.
Takács Adrien jól ismeri a szebbnél szebb virágokat
Fotó: Haáz Vince
Szabó Árpád az ötletgazda, aki barátnőjével Adriennel hozta létre a kertet, környezettudományt tanult Kolozsváron, ahol a tömbház erkélyén csíráztatott magokat, mérte a talaj minőségét, s ott sok növényt megismert és megszeretett. Hazajöve az erkélykertészete kinőtte magát, újabb palántákat neveltek barátnőjével együtt, majd ahogy ő mondja „adódott” a Koronka határban levő telek, s elhatározták, hogy megpróbálnak virágokkal foglalkozni. Először azt szerették volna, hogy viszonteladóknak adják el a megtermelt virágokat, de erre nem volt igény, így csokrokat kötöttek és azokat próbálták meg értékesíteni. Tavaly kiderült, hogy erre van igény, s idén még több a megrendelésük.
Mezei katáng, vadon is nő
Fotó: Haáz Vince
Az őszirózsa is már virágzik
Fotó: Haáz Vince
Török konty, ismerős?
Fotó: Haáz Vince
A munka már télen elkezdődik a magok elültetésével, a virágpalánták nevelésével. Majd kiültetik őket, gondozzák, öntözik, míg nyárra csodaszép növényekké fejlődnek. Akkor különböző csokrokat kötnek és azt a facebook oldalukon meg a vásárokon értékesítik.
– mondja Árpád, akinek szavait a virágokat leszedő és csokrokat kötő barátnője egészíti ki.
Pár szál levendula is kerül az egyik csokorba
Fotó: Haáz Vince
Az idei időjárás megkímélte a kertészeket az öntözéstől, de a sok eső nem kedvezett a szárazságtűrő növényeknek, vészes volt, hogy megpenészedik a gyökerük. A gyom is gyorsabban nőtt a virágok között, így azt rendszeresen kellett irtani. A fiatalok elmondják, hogy bár jó lenne napi szinten kijárni a virágoskertbe, ez nem mindig sikerül, de azért rendszeresen kapálnak, gyomlálnak, s odafigyelnek a virágokra. Azt is észrevették, hogy néha a virágok szomszédjában levő gyomok segítik a növényeket, nedvesen tartják gyökerüket, megakadályozzák, hogy sárosak legyenek a virágok.
A dáliákat sokan ismerik és szeretik
Fotó: Haáz Vince
A kertben vannak olyan virágok is, amelyeket meg lehet szárítani, így egész évben lehet csokrot kötni belőlük. Kisebb-nagyobb asztali díszek, kopogtatók készülnek belőlük, miután alaposan és szakszerűen megszáradtak.
– mondja Árpád.
Kész a csodaszép csokor
Fotó: Haáz Vince
A szabadföldi virágokból kötött csokrokat meg lehet csodálni a rendszeresen megtartott marosvásárhelyi Petry vásáron, amely legközelebb augusztus 17-én, pénteken lesz, egész nap.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!