
Bothúzás, súlylökés, erőemelés,kamionhúzó, rönknyomó: sokoldalúan bizonyította erejét Darázs Ádám
Fotó: Darázs Ádám Facebook-oldala
Egy kaszakiegyenesítőnek használt vasúti síndarab volt az első súlyzója annak idején, ma már kamionokat húz el, rönköket mozgat meg, méghozzá szinte játszi könnyedséggel. Darázs Ádámot úgy is ismerik, mint a bothúzásnak, ennek az ősi jakut sportnak a magyarországi meghonosítóját.
2018. október 03., 15:042018. október 03., 15:04
Az Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone főszereplésével készült filmek hatására kezdett el súlyzózni 13-14 éves korában Darázs Ádám – tudtuk meg. „Az egész iskola »erősködött«, próbáltuk egymást legyőzni mindenféle próbákon. Elkezdtem súlyzózni,
Apukám látta, hogy ez nekem megy, és vett két igazi súlyzót. A középiskolában kezdtem el komolyabban súlyemeléssel foglalkozni. Ez a nyolcvanas években volt, láttam a tévében erősembereket, akik húzták a kamionokat, és ez nekem gyerekként fantasztikusnak tűnt, mindenképp szerettem volna kipróbálni” – elevenítette fel a kezdeteket, hogy hogyan is lett ő maga is erősember.
Mint mondta, sok sportágban versenyzett, olyanokban, ahol elsősorban erőre és ügyességre volt szükség. Volt már súlylökésben a masters világbajnokságon két alkalommal nyolcadik helyezett, öt bothúzó magyar bajnoki címet nyert, nyolc magyar bajnoki címet a Skót Felföldi Játékokon, de volt már erőemelésben is országos bajnok, a súlyemelésben a mastersek között ezüstérmes országos bajnok. A kamionhúzó és rönknyomó bajnokságokról pedig – egyéniben és párosban – mintegy húsz bajnoki címet tudhat magáénak. A gyermekkori szenvedélye tehát mai napig is megmaradt, és noha már nem indul versenyeken, de folyamatosan edz.
Darázs Ádám honosította meg Magyarországon a bothúzást
Fotó: Darázs Ádám Facebook-oldala
És hogy mit eszik egy erősember? Gyakorlatilag bármilyen ételt.
De szeretem a tésztát és a rizset is például, úgyhogy nekem az evéssel soha nem volt problémám. Néha, amikor tömeget kellett növelni, akkor muszájból is ettem. Testépítőknél jellemző, hogy jobban oda kell figyeljenek az étrendjükre, nálunk ez kicsit lazább. Én a parasztkajákat szeretem, biztos, hogy nem tudnék végigcsinálni egy csirke, rizs, só nélküli, ízesítés nélküli, hónapokig tartó diétát. Két hét után rosszul lennék, nem az én világom” – avatott be.
Darázs Ádám volt az, aki Magyarországon meghonosította a bothúzást, ezt az ősi jakut sportot. A magyarországi erősember a fehérorosz kapcsolatain keresztül ismerte meg a bothúzást. „A jakutok Szibériában élnek, ők valamilyen szinten nekünk rokonaink. 2013-ban hívtak meg egy versenyre, ott láttam először, és beleszerettem. Nagyon kemény sport. A szabályait a szkanderhez tudnám hasonlítani, itt viszont nem egymás kezét fogjuk, hanem van egy ötven centiméter hosszú, három centiméter átmérőjű bot, azt kell elvenni a másiktól. Középen van egy két méter hosszú lábtámasz, azon tudnak a versenyzők mozogni. Ez egy összetett, nagyon látványos, gyors, pörgős sport, amely Magyarországon is egyre népszerűbb” – magyarázta Darázs Ádám.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!