Kezd formát ölteni a Sepsiszentgyörgy határában épülő új stadion, amely minden igényt kielégítő feltételekkel áll majd a város első ligás labdarúgócsapatának rendelkezésére. Hogy mikor rendezhetik az első mérkőzést a létesítményben, arról a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében olvashatnak.
2019. november 05., 15:282019. november 05., 15:28
2019. november 05., 15:302019. november 05., 15:30
Fotó: Sánta Imre
Kezd formát ölteni a Sepsiszentgyörgy határában épülő új stadion, amely minden igényt kielégítő feltételekkel áll majd a város első ligás labdarúgócsapatának rendelkezésére. Hogy mikor rendezhetik az első mérkőzést a létesítményben, arról a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében olvashatnak.
2019. november 05., 15:282019. november 05., 15:28
2019. november 05., 15:302019. november 05., 15:30
Fotó: Sánta Imre
A székelyföldi sporttörténelem új fejezetét nyitotta meg a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK, amikor 2017-ben feljutott a hazai labdarúgás élvonalába. A háromszéki klubot mindez részben felkészületlenül érte, főleg abból a szempontból, hogy a vezetőségnek első ligás mérkőzések lebonyolítására alkalmas helyszín után kellett néznie, írják az Erdélyi Sport kiadványban. Így esett a választás a brassói Ifjúsági Stadionra, amely a háromszékiek ideiglenes otthonává vált, ez azonban nem akadályozta meg a szurkolókat abban, hogy többezres létszámban zarándokoljanak a Sepsi OSK meccseire. A kényszerű száműzetés Ploiești-en folytatódott, ez az időszak azonban nem tartott sokáig, a sepsiszentgyörgyi városi sportbázist ugyanis sikerült olyan állapotba hozni, hogy a piros-fehérek ténylegesen is hazai környezetben játszhassanak.
Világossá vált azonban, hogy hosszú távon ez nem jelent végleges megoldást, az infrastruktúra-fejlesztés terén is tenni kell valamit, így fogalmazódott meg egy új stadion építésének gondolata. A helyszín szinte kínálta magát a már működő Sepsi Aréna impozáns épületének szomszédságában, a város Csíkszereda felőli bejáratánál, és amikor a beruházáshoz szükséges anyagi háttér jelentős anyaországi támogatás révén biztosítottnak látszott, elkezdődhetett előbb a tervezés, majd annak konkrét megvalósítása.
A területet nemsokára erőgépek hada vette birtokba, az előkészítő munkálatokkal párhuzamosan azonban rekordidő alatt elkészült három edzőpálya, amelyek közül kettő villanyfényes megvilágítással és lelátókkal is rendelkezik, így az utánpótláscsapatok már ott játszhatják bajnoki mérkőzéseiket.
A stadion helyén előbb csak földkupacok jelentek meg, majd lassan kezdtek kirajzolódni a létesítmény körvonalai, az elmúlt hetekben pedig már látványos előrelépések történtek. Jelenleg ágaskodó betonoszlopok, felszerelt lelátórészek és tetőszerkezet-elemek jelzik, hogy gőzerővel folyik a munka.
Kertész Dávid kiemelte, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) stadionokra vonatkozó szabályaihoz mindenben igazodni fognak, és ennek megfelelően jövő ősszel egy 4. kategóriájú, nyolcezer ülőhellyel rendelkező létesítmény nyithatja meg kapuit. A Sepsi OSK alelnöke azt is elárulta, hogy a jövő ősszel esedékes stadionavató alkalmával az elképzelések szerint a Dunaszerdahelyi AC együttesével játsszák első mérkőzésüket új otthonukban. További részletekért olvassák el a Székelyhon napilap november 5-ei számának Erdélyi Sport mellékletét.
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
Fotó: Sánta Imre
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!