Hogyan működik? Betekintés egy uszoda kulisszái mögé

A 2013-ban átadott uszodában Bíró László, a működtető önkormányzati cég, a Csíki Fürdők Kft. igazgatója kalauzol körbe. Megtudjuk: az uszoda berendezései automatizáltak, többnyire számítógép felügyeli működésüket.

Azért többnyire, mert bizonyos vonatkozásokban szükség van az emberi beavatkozásra, mint ahogy ahhoz is szükség van az emberekre, hogy megbizonyosodjanak: valóban megfelelően végzik a gépek a dolgukat, s a vendégek mindig biztonságban vannak.

Három váltás

Az önkormányzat tulajdonában levő uszodában a Csíki Fürdők foglalkoztatja a személyzetet, vázolja az igazgató. Három váltás van ügyeletben minden nap, minden váltásban négyen dolgoznak: recepciós, takarítónő, úszómester és egy csoportfelelős úszómester – a vízi mentéshez ugyanis a szabályok szerint mindig legalább két személyre van szükség. Az úszómester mindig a medencetérben tartózkodik, a vendégeket figyelve. Ha gond van, a csoportfelelőst CB-rádión keresztül értesítik, akinek ilyenkor azonnal jelentkeznie kell. A csoportfelelős dolga ugyanakkor, hogy ellenőrizze a víz és a levegő hőmérsékletéért és minőségéért felelős berendezéseket illetve a beléptető rendszert.

Ha műszaki jellegű probléma adódik, s a csoportvezető nem tudja elhárítani,

A víz minőségét PH-szintezők és klór adagolásával biztosítják. Ez a folyamat sem tud teljesen automatikus lenni, ugyanis megtörténik, hogy „elejti” a berendezés a PH-t és a klórt, vagy egyszerűen eldugul a klórból kicsapódó só miatt. Bár a szenzorok folyamatosan mérik a klór és a PH szintjét a medencékben, az úszómesterek naponta nyitáskor és záráskor kézi mérést is végeznek. A medencék vizének hőmérsékletét két óránként mérik manuálisan. „Ami automata, az elromolhat” – szögezi le a fürdőigazgató.

Amíg kristálytiszta lesz a víz

A nagymedence vizét egyébként 28, a tanmedencéét 29-30 fokon tartják, a levegő hőmérséklete 28-29 fokos. Erre azért van szükség, mert ellenkező esetben túlságosan párolognának a medencék. A víz a város ivóvízhálózatából származik.

De nem csak szűrik folyamatosan homokrétegen keresztül, lágyítják és fertőtlenítik is a vizet. Érkezéskor 8,0-8,2 a víz savassága, ezt 7,2-7,7 PH-értékre lágyítják. Minél alacsonyabb a PH-szint, annál jobban hat a fertőtlenítő klór, így ebből kevesebbet kell adagolni, ezért igyekeznek a savasságot a megengedett határérték alsó szintjén tartani. A csíkszeredai uszodában a 0,6 ezrelékes szint körül tartják a klór hányadát, miközben ennek a felső egészségügyi határértéke 1 ezrelék, az előírt alsó érték pedig 0,5 ezrelék. A klór alacsonyabb szintjének köszönhető, hogy a levegőben nem érezni klórszagot, s a szemet sem csípi annyira a víz.

 S elkékül-e a víz, ha...?

 Évente egyszer töltik fel a medencéket, augusztusban a városnapi úszóversenyt követően négy hétre bezárják az uszodát. Három hétig ezalatt a személyzet szabadságon van, a maradék egy héten kitisztítják a medencéket.

Rákérdünk: meglátszik-e a vízben, ha valaki belevizel?

A földgázüzemű automata kazánok már egy kisebb teremben kaptak helyet, itt most csend van, éppen nincs szükség az enyhe májusi napon a gázlángra. A vezérlőkazán irányítja a tevékenységet, ha úgy érzékelik a berendezések, hogy szükség van a fűtésre, véletlenszerűen indít be egy vagy több kazánt. Télen rendszerint mind a négy működik. Egy még kisebb helyiségben a villanypanelt is megnézzük, itt van a főkapcsoló és persze a villanyóra – olyan mérőt szerelt ide az áramszolgáltató, amelyik interneten továbbítja az adatait. Ennek ellenére mégis a szolgáltató egy munkatársa januártól személyesen olvassa le az órát, mondja Bíró László. S ugyanez a helyzet a gázórával is.

Összesen öt hatalmas zöld tartályban szűrik a medencék vizét, a tartályokban egyszerű homok látja el a feladatot. A keverés automatizált, de ha eldugul a szűrő, akkor emberi beavatkozás szükséges: ki kell mosni. Elméletileg ez a folyamat is automatizált kellene legyen, de egy szoftverhiba – vagy állásponttól függően egy kivitelezési hiba – ezt egyelőre nem teszi lehetővé.

Szivárgások és egyéb hibák

 Szó esik egyéb kivitelezési hibákról is, amelyek megnehezítik az uszodában dolgozók életét. Többnyire különböző vízszivárgásokról van szó, de meglepő, hogy például

Az alagsorban tovább haladva még alacsonyabban fekvő még vastagabb vezetékek következnek, de ezek már zúgnak is. Itt a medencéket tulajdonképpen kívülről és alulról látjuk, a falon túl van a víz. A tanmedence alját a falra festett csík jelzi. A medencékhez külön tárolótartály tartozik, ahová az éppen aktuális terhelés szerint kiömlik a víz, innen pumpák továbbítják a már látott berendezések felé. Ezeknek a keverőpumpáknak folyamatosan működniük kell, mert kipróbálták: ha megállítják akár csak éjszakára is a forgatást, elromlik a víz minősége, s túl sok időbe kerül, amíg újra visszanyeri tulajdonságait. A pumpák előtt szűrők fogják fel azokat a tárgyakat, amelyeknek nem szabad a berendezésekbe bekerülniük: úszószemüvegek, sapkák, füldugók és hasonlók szoktak innen előbukkani. Telefonja fényszórójával ellenőrzi Bíró László, hogy mennyire vannak éppen lerakódva.

Egy kivitelezési hiba bizonyítékát is lehet látni itt: a medencéből a napozóra kifröcskölődő víz leszivárgásának nyomát. Érdekesség, hogy a tanmedence vize biztosítja a belső tűzcsapok vízellátását, ha tűz ütne ki.

A sokadik alagsori helyiségben fémes fóliával leszigetelt vezetékékeken kisebb pumpákat látunk. Ebben a helyiségben osztják el a berendezések a kazánoktól érkező meleg vizet a különböző célokra: vízmelegítésre, két rend padlófűtésre, fűtőtestekre, a légtechnika hőcserélőjéhez. Néhány szigetelt melegvíz-tartály is van itt, amelyek arra szolgálnak, hogy ha éppen nincs például gázszolgáltatás, akkor se kelljen bezárni az uszodát. Ha az áramszolgáltatás szünetelne, akkor sincs baj: egy – természetesen jó méretes – generátor automatikusan beindul, s biztosítja a szükséges elektromos energiát a legfontosabb berendezéseknek: a vészkijárati jelzőknek, a tűzvédelemi berendezéseknek, a mozgásérzékelőknek, a fő vezérlő számítógépének és a vízcsapok vízellátásáért felelő pumpáknak.

Csobbanás számokban

Az uszoda havi látogatottsága 8-12 ezer fő, télen nagyobb, nyáron kevesebb. Érdekes jelenség Csíkban – mutat rá az igazgató –, hogy amikor szép idő van, akkor többen mennek úszni a fedett medencébe, mint amikor esős az időjárás. A létesítmény havonta 50-60 ezer kilowatt elektromos energiát használ el, azaz nagyjából annyit, mint öt-hatszáz átlagos háztartás. A földgázfogyasztás mértéke télen, illetve nyáron igen változó,

Az uszoda nem önfenntartó, de az indulásnál tapasztalt 54 százalékos önfinanszírozás mostanra elérte a 70 százalékot. Bíró László szerint egy – amúgy már önkormányzati határozattervezetben is előterjesztett  – 25 százalékos díjszabásemeléssel és egy 20 százalékos látogatottság-emelkedéssel akár az önfenntartás is elérhető volna. A gond viszont az, hogy hamarosan – 2018 májusában – véget ér az öt éves jótállási periódus, így a fenntartási, javítási költségek emelkedni fognak.