Háborús helyeken békeidőben: Szerecsenszikla, a hajdani hadszíntér
Katona a Szerecsen-sziklán. Hagyományőrző, az emlékezés és emlékeztetés képezi feladatkörét
Fotó: Balázs Katalin
Három szinten tervezték meg a védelmet. A Maros bal partján faházaknak álcázott fegyverlerakatok, szemben, a sziklás hegyoldalban középmagasságban és a csúcson is lőállások, bunkerek épültek ki. 1941-ben történt mindez, és bár a magyar állam hosszabb távra tervezett, a tulajdon és békeidő három évig tartott.
Balázs Katalin
2018. augusztus 17., 16:062018. augusztus 17., 16:06
2018. augusztus 18., 10:262018. augusztus 18., 10:26
Ott jártunk, ahol a 21. határvadász erődszázad 1944 szeptemberében a végletekig védte a földet a támadó szovjet csapatokkal szemben. A Maros völgyének szűkületében lévő szalárdi erőd volt Székelyföld védelmének utolsó támpontja. A sziklás terepen kiépített állások látványa idézte fel a háború borzalmait, melyekre az ott harcolókkal készült interjúk, visszaemlékezések erősítettek rá. A határvadászok emléktúrájának első állomásán az EKE Gyergyói Osztályának tagjai, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Soporoni Tagozatának képviselői és számos határon inneni és túli érdeklődő vett részt, összesen 74 személy.
Békeidőben, honvédegyenruhában
Igler Attila hadnagy két hagyományőrző társával érkezett idén a határvadász emléktúra helyszíneire, így Szalárdra, Remetére, Katrosára, Kézdivásárhelyre, a Bratocsa-hágóra, Csukás-hegységbe, Hidegségbe és Csíkszentdomokosra. Visszajárók, hiszen ők jelenítették meg a háborús történéseket a Kereszthegy című filmben, melyet Nagy József remetei történész rendezett. Olyan ruhákban érkeznek minden esztendőben a hagyományőrzők, amilyenekben a világháborús katonák harcoltak. Igler Attila ötlete volt az is, hogy ne csak ők emlékezzenek, hanem a civil lakosságot is hívják meg az egykori hadszínterekre. Így egy hétig tart az erődrendszerek bejárása, a valamikori honvédek erőfeszítéseinek felidézése, melyet a haza védelmében tettek. Három zászlóalja emlékeznek, a 24-esekre Kézdivásárhely környékéről, a 32-esekre, akik Gyimesben, illetve a 21-esekre, akik Gyergyóban álltak a vártán.
Háborús helyeken békeidőben – Szalárdon a Szerecsen-tetőről leérkezve, a 21-esek nyomában
Fotó: Balázs Katalin
Körös-körül hegyek, előttünk a múlt
Nagy József történész volt az idegenvezetőnk, a Szerecsen-tető sziklaszirtjén ő mutatta a mélységben a Maros völgyének legszűkebb vidékét, Szalárdot, majd kalauzolt el a Páfrányos-tetőre, hogy alig hat kilométeres távon összesen 1000 méteres szintkülönbséget gyűrjünk le, ismerkedve a második világháborús erődrendszerrel. Északra a Kelemen-havasok, délre a Görgényi-havasok, köztük a Maros, előttünk a múlt: lövészárkok, figyelő és tüzelőállások, óvóhelyként szolgáló betonbunkerek. A bunkerek azóta csak részben láthatóak, felrobbantották, viszont ma is tanúi annak az erőn felüli munkának, mellyel kiépítették.
Mellettük máshonnan idehozott zsidó munkaszolgálatosok is voltak az építkezésen, sokszor kézzel keverve meg a maltert. A hozzávalókat volt, ahová szekéren, volt, ahová csörlős rendszerrel juttatták fel. A Szalárdon dolgozóknak könnyebbség volt, hogy a hátország felől, a hegy hátától gépkocsival megközelíthetők voltak a stratégiai pontok” – tájékoztatott Nagy József, aki világháború-kutatóként számos szemtanúval készített interjúkat, vagy gyűjtötte össze írott visszaemlékezéseiket.
Túrákon a veteránok unokái
A történész állítja, a második világháború kapcsán nincsenek nagy tabuk, amelyekről nem tudunk, ismerjük a harcok folyamatát, az erődök építését, a katonai szolgálat kérdéseit, a visszavonulást, de sok minden van, amiről nem tudunk eleget. Az eddig összegyűjtött visszaemlékezésekből kell rekonstruálni a múltat, mert már aligha vannak szemtanúk. A legfiatalabb veterán is 1925-ben született, tehát 93 éves, és aki meg akarta osztani emlékeit azt már tíz éve felkereste Nagy József. A Gyergyói-medencéből 70–80 interjúja van, annyi, ahány veterán akkor élt. A történész tapasztalatból állította:
„Az interjúk a népi emlékezet világának részei, átmenetet képeznek mese és valóság között” – szögezte le Nagy József, hozzátéve, ha a veteránok közül egyre kevesebb is van az élők sorában, az emléktúrákon mindig vannak jelen az ő leszármazottjaik. Azt is tapasztalta, a háborút járt személy gyermeke kevésbé, unokája viszont jobban érdeklődik a történtekről.
Egy kis túra az emlékek közt
Fotó: Balázs Katalin
Kezelje történelemként, nem mai valóságként
A 21. határvadász zászlóalj nyomába eredt túrázók késő délután értek vissza autóikhoz, miután a Maros túloldalán is szemre vételezték az egykor faházaknak álcázott bunkerek maradványait. Nagy József elmondta: az egykori történelmi korszak elmúlt, ma nem a háborús időket éljük, nincs jogunk senki fölött ítélkezni. A háború is emberarcú volt, nem jók és rosszak csaptak össze, hanem emberek emberekkel. „Nem kell az érzelmeikkel azonosuljunk, de megvizsgálhatjuk és megérthetjük, mit éreztek akkor.
Mindenkinek megvan a saját történelme, mindenkinek joga van megélni, a lényeg, hogy kezelje történelemként és nem mai valóságként. Ami megtörtént, elmúlt, akkor fegyverrel a kézben kellett hely állni, ma az lenne a hőstett, ha az áldozatok sírhantjai fölött békejobbot tudnánk nyújtani egymásnak.”
Emlékirat-részlet
„Szeptember 21.: Valamikor éjszaka kettő körül szólaltak meg a Sztálin-orgonák, s hogy az oroszoknak pontos információik voltak rólunk onnan tudjuk, hogy a hegyoldalról pár perc alatt leseperték az új barakkok egy részét az álcázás ellenére. Az élete csak a szerencsén múlt mindenkinek. Én a barakk szélén feküdtem, ahonnan egy erős lökés kidobott az erdőbe. Két fa között álltam meg (…) Azon kívül, hogy a csattanástól mind a két fülem bedugult, nem volt semmi bajom, végigtapogattam kezem-lábam, helyén voltak, s volt bennük érzés. (…) Semmi fájdalmat nem éreztem, csak feküdtem a földön egy darabig, bámultam, hogy minden ég körülöttem, még a fák is hatalmas gyertyaként lökték a lángokat a magasba. Kicsit felemelkedtem, hogy körbekémleljek, de gyorsan le is kellett kapnom a fejemet: egy golyó pontosan a fülem mellett süvített el, s belevágódott a fába. Ismét vártam egy darabig földre sunyított fejjel, közben magamban számolni kezdtem, s megállapítottam, hogy a fejem teljesen tisztán működik. Tehát éltem.”
Részlet Ditrói Csiby Éva: Üzenet apámtól. Tradeorg Nyomda, Balatonfűzfő, 2003. című könyvéből.
(Csibi Ferenc honvéd, ditrói 38 éves családapa tartalékosként vonult be. Nem szökött haza a határőrökkel, visszavonult Szalárdig, itt minden nap naplót vezetett október másodikáig, amikor hősi halált halt.)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!