
A ruházat terén tanácsos kerülni a műanyagot, ha tehetjük, inkább viseljünk pamut vagy lenvászon ruhákat.
Fotó: 123RF
Az izzadás, bármennyire is kellemetlen, tulajdonképpen egy természetes fiziológiás folyamat, amelynek igen nagy szerepe van testhőmérsékletünk szabályozásában. Nem csupán a nagy hőség idézheti elő, hanem az is, ha stresszes helyzetben találjuk magunkat, netán csípőset eszünk vagy kávét fogyasztunk, de a túlzott izzadás akár betegségek kísérő tünete is lehet. A témával a Székelyhon napilap Liget melléklete foglalkozik.
2020. augusztus 14., 10:522020. augusztus 14., 10:52
2020. augusztus 14., 10:572020. augusztus 14., 10:57
Az, hogy nagy melegben izzadunk, az egy teljes mértékben természetes folyamat, hiszen így tartjuk meg a megfelelő testhőmérsékletet, azaz leadjuk a plusz hőt – szögezi le Hamar Hanga csíkszeredai bőrgyógyász.
Az izzadásra szüksége van a testünknek, anélkül az ember nem tudna élni” – hangsúlyozza ki a szakember. Viszont ha valaki túlzottan izzad, és az igénybe veszi lelkileg is, akkor érdemes bőrgyógyászhoz fordulni.
Van, akit nem zavar a túlzott izzadás, nem is tesz ellene, de aki bőrgyógyászhoz fordul panaszával, annak a kezelése igen széles skálán mozog, több választási lehetőséggel - mondja Hamar Hanga csíkszeredai bőrgyógyász.
Fotó: D. Balázs Ildikó
A kóros izzadás az átlagpopuláció körülbelül 2-3 százalékát érinti, ők leggyakrabban tenyéren, talpon és hónaljban izzadnak. Ez a fokozott izzadás (hiperhidrózis) pedig lehet primer és szekunder. „Primer izzadás esetén a verejtékmirigyek túltermeléséről beszélünk, ez esetben semmilyen betegség nem áll a háttérben; az izzadást tulajdonképpen az úgynevezett triggerfaktor váltja ki. Ilyen lehet a csípős ételek, a kávé vagy az alkohol fogyasztása, esetenként lámpaláz, stressz. Az izzadás szekunder formájának hátterében viszont általában valamilyen betegség áll” – magyarázza a bőrgyógyász. A teljes cikket a Székelyhon napilap Liget mellékletében találják meg.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!