
A szőrtelenítés is lehet dilemma
Fotó: 123RF
Míg sokan azt jósolják, hogy visszatér a természetes szőrzet divatja, a szőrtelenítéssel foglalkozó szakemberek mást tapasztalnak: egyre többen választják a végleges szőrtelenítési eljárásokat, ráadásul a kislányok is egyre korábban nyúlnak a borotvához vagy mennek gyantáztatni.
2022. szeptember 19., 18:332022. szeptember 19., 18:33
Borbáth Emőke marosvásárhelyi kozmetikust a szőrtelenítési eljárásokról és szokásokról kérdeztük, hiszen a 90-es évek elejétől folyamatosan megfigyelhető trend, sőt szinte elvárás lett a teljesen szőrtelen test. Még ha itt-ott folyton lehet olvasni róla, hogy visszatér a természetes szőrzet divatja, a tapasztalat azt mutatja, hogy – hovatartozástól függetlenül – a nők és a férfiak jelentős százaléka megszabadul szőrzetétől. A kozmetikai szalonokat felkeresők legnagyobb százaléka valamilyen szőrtelenítési kezelést vesz igénybe. A vendégek pedig egyre tudatosabban választanak szőrtelenítő eljárást, nem ritka, hogy kifejezetten egy típusú gyanta vagy gép tudása, ismertsége vagy márkája miatt választják egyik vagy másik szalont.
Bár szőrtelenítés tekintetében a legegyszerűbbnek tűnhet a borotvához nyúlni – amelyből már mindenféle méret, forma és típus van a nők számára is – a szakember szerint ez a „legrosszabb” megoldás. Hogy miért? Mert
A borotválás pedig irritálhatja, felsértheti a bőrt is, megsérül a bőr felszíne is – sorolja az ellenérveket Borbáth Emőke.
A borotva tűnhet a legkézenfekvőbbnek, de nem a legideálisabb
Fotó: Pexels.com
A borotva mellett még különböző krémekkel és epiláló gépekkel is szoktak otthon próbálkozni a szőrtelenségre vágyók: a szakember szerint ezek jó megoldások lehetnek vakációzás alatt vagy két szőrtelenítés között, ha gyorsan el kell menni a strandra, és a szőrzetünk már „valami kezelésért kiált” – akkor még mindig jobb a gép, mint a borotva. „Arra érdemes figyelni az epilálógépek esetében, hogy viszonylag hamar elkopik a fej, ami megfogja a szőrt, ami azt eredményezheti, hogy bár megfogja, mégsem tudja kiszedni teljesen, s akkor leszakad a szőrszál, s ottmarad a gyökere, ezek a félig-meddig kiszedett szőrszálak pedig bőralábenövéseket, gyulladásokat okozhatnak” – mutat rá a kozmetikus, aki szerint, ha ilyet tapasztalunk, akkor cserélni kell a gépet, fejet benne.
Nagyon elterjedt módszer még a gyantázás, és bár vannak, akik otthon megpróbálkoznak vele, azért a legtöbben ezt még mindig szakemberre bízzák. A kozmetikai szalonokat leggyakrabban gyantázás miatt keresik fel: lábak, hónalj, ágyék területe mellett a száj fölötti „bajusz” vagy a kéz is sokszor szőrtelenítési eljárás alá kerül. A gyantázásnak azonban van néhány szabálya – hívja fel a figyelmet Borbáth Emőke. Először is hagyni kell hosszabbra nőni a szőrzetet, hogy legyen mibe beleragadjon a gyanta, a nőknek pedig érdemes a menstruációs ciklust is figyelembe venni gyantázáskor.
– magyarázza.
A kezdőknek Borbáth Emőke az egyszer használatos csíkos gyantát szokta javasolni, mert az megy a leghamarabb, az a legkevésbé fájdalmasabb is, erre a kezelésre lehet menni kéthetente, háromhetente. Ágyék esetén azonban a kezdőknek is az elasztikus gyantát ajánlja a szakember, mert megkeményedik, s kevesebb marad a bőrön. Nyáron fontos púderezni ezt a területet babapúderrel, mert ha izzadt a terület, akkor is jól kiszedi a gyanta a szőrt.
A gyantának számos formáját lehet választani egy kozmetikusnál
Fotó: Gecse Noémi
A rutinosabbaknak már jöhet az elasztikus gyanta mindenhova, s a bátraknak ajánlja a cukorpasztát a kozmetikus, amely bár a legfájdalmasabb eljárás, a legszebb eredményt hozza. „Teljesen természetes, mézből, cukorból és citromléből van főzve. Lehet ezt otthoni is főzni, én kipróbáltam, de nagyon macerás, sokat kell kevergetni, hogy ne fusson ki.
– magyarázza a szakember, aki szerint ha valaki egyszer kipróbálta a cukorpasztát, az nem tér vissza a hagyományos gyantafajtákra, ráadásul aki a gyantaszármazékokra allergiás, a cukorpasztát az is bátran választhatja.
Gyantázás után is érdemes néhány szabályt követni, aznap inkább ne menjünk edzésre, szaunába vagy napozni, szoláriumba, mert irritálhatja a bőrt az izzadtság. A kozmetikus szerint azonban előbb-utóbb mindenki kipróbálja, hogy mi van, ha mégis elmegy futni, és ha az ő bőrét nem irritálja a gyantázás után az izzadtság, a só, akkor csinálhat utána bármit.
Bár sokáig elképzelni sem tudtuk, egyre nagyobb divatja van és egyre elérhetőbb is a végleges szőrtelenítés.
Ez hat-nyolc alkalmas kezelést jelent, amelynek nagy előnye, hogy fájdalommentes. A lézeres szőrtelenítő gép célzottan juttatja a lézerfényt a kezelendő bőrfelületre, a szőrtüszők maradéktalanul elnyelik a lézer energiáját. A már elpusztított szőrtüszőkből már nem nő vissza erős, sötét szőrszál, legfeljebb csak puha pihe, mely szinte alig látható, így az eredmény végleges. Azért van szükség nagyjából nyolcalkalmas kezeléssorozatra, mert a szőrszálak növekedése nem egyenletes, míg egyes szőrszálak aktív növekedési fázisban vannak, mások nyugalmi állapotban stagnálnak. Ezért többször meg kell ismételni az eljárást, hogy a pihenő stádiumban lévő szőr is növekedésnek induljon, ezáltal maradéktalanul el tudja nyelni a lézerfényt.
A lézeres szőrtelenítő gép célzottan juttatja a lézerfényt a kezelendő bőrfelületre, a szőrtüszők maradéktalanul elnyelik a lézer energiáját.
Fotó: 123RF
„Volt olyan vendégem, aki nagyon sokáig járt hozzám, nagyon erős szőrzetű hölgy, akivel bármivel próbálkoztunk, sosem lett igazán sima, tökéletes a végeredmény. Számára például nagyon hasznos volt a kezelés, nem tűnt el véglegesen, de egy kezelhető szőrzetet kapott, amelyet két-három havonta kell kigyantázni” – meséli a marosvásárhelyi kozmetikus. Rámutat, erős szőrzetűeknek tehát mindenképp látványos a lézeres szőrtelenítés utáni eredmény, a gyengébb szőrzetűeknek pedig még kevesebb gondjuk lesz a szőrtelenítéssel egy ilyen eljárás után, mondjuk egy évi egyszeri gyantázás megoldja a kérdést.
Elismeri, sokáig ő maga is idegenkedett a lézeres megoldásoktól, most már úgy látja, ez a jövő, és egyre többen veszik igénybe. Szakemberként ő azért kislányoknak még nem ajánlaná, pont azért, mert nem tudjuk, hogy mit csinál pontosan egy fejlődő szervezettel. A kozmetikus a kislányok példáját éppen azért hozza fel, mert azt tapasztalja, hogy
„Számukra a csíkos gyantát szoktam használni, pont azért, mert kevésbé fáj, és ők azért rosszul tűrik a fájdalmat” – mutatott rá a szakember.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!