
A szurkolók nem feledkeztek meg a kameruni játékosról. Élőkép a 2016 májusában a Nemzeti Arénában rendezett Dinamo–Kolozsvári CFR kupadöntőről
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
2016. május 7-én összeesett a játéktéren, majd kevéssel kórházba szállítása után életét vesztette Patrick Ekeng. A 26 éves kameruni labdarúgó a Bukaresti Dinamo játékosaként lépett pályára az élvonalbeli összecsapáson, a fővárosi klub saját közönsége előtt a Konstancai Viitorult fogadta a 3–3-mal végződött összecsapáson. A Székelyhon keddi Erdélyi Sport mellékletében egy, a tragédiával foglalkozó összeállítást is elolvashatnak.
2020. június 09., 12:372020. június 09., 12:37
Több mint négy év telt el az eset óta, azóta pár dolog változott – a futballista családja a napokban tudta meg, hogy a törvényszék meghozta az első ítéletet az üggyel kapcsolatosan. A családot képviselő ügyvéd pedig elégedetten nyilatkozott.
De térjünk vissza arra a bizonyos meccsre! Ekeng a 70. percben esett össze, hét perccel azután, hogy edzője, Mircea Rednic a pályára küldte. A középpályás a téli szünetben érkezett a piros-fehérekhez a spanyol Cordobától, tíz mérkőzésen öltötte magára a klub mezét, egyetlen gólt szerzett addig a román élvonalban, igaz, azt épp az örök rivális FCSB ellen.
Az afrikai játékos halálát két órával később állapították meg a sürgősségi osztályon. Az üggyel minden sajtóorgánum foglalkozott, közös megállapításuk az volt, hogy a sportolót a játéktér közelében, a találkozóra kiküldött orvosok „küldték a halálba”. Ekengnek leállt a szíve, amikor a földre esett. A találkozón összesen három mentőautó volt – ezek hiányát nem róhatták fel. A tévéfelvételeken látható, hogy két perc 47 másodperc telt el, amíg az egyik mentő a játékoshoz érkezett. Miért telt el ennyi idő?
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!