
A szurkolók nem feledkeztek meg a kameruni játékosról. Élőkép a 2016 májusában a Nemzeti Arénában rendezett Dinamo–Kolozsvári CFR kupadöntőről
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
2016. május 7-én összeesett a játéktéren, majd kevéssel kórházba szállítása után életét vesztette Patrick Ekeng. A 26 éves kameruni labdarúgó a Bukaresti Dinamo játékosaként lépett pályára az élvonalbeli összecsapáson, a fővárosi klub saját közönsége előtt a Konstancai Viitorult fogadta a 3–3-mal végződött összecsapáson. A Székelyhon keddi Erdélyi Sport mellékletében egy, a tragédiával foglalkozó összeállítást is elolvashatnak.
2020. június 09., 12:372020. június 09., 12:37
Több mint négy év telt el az eset óta, azóta pár dolog változott – a futballista családja a napokban tudta meg, hogy a törvényszék meghozta az első ítéletet az üggyel kapcsolatosan. A családot képviselő ügyvéd pedig elégedetten nyilatkozott.
De térjünk vissza arra a bizonyos meccsre! Ekeng a 70. percben esett össze, hét perccel azután, hogy edzője, Mircea Rednic a pályára küldte. A középpályás a téli szünetben érkezett a piros-fehérekhez a spanyol Cordobától, tíz mérkőzésen öltötte magára a klub mezét, egyetlen gólt szerzett addig a román élvonalban, igaz, azt épp az örök rivális FCSB ellen.
Az afrikai játékos halálát két órával később állapították meg a sürgősségi osztályon. Az üggyel minden sajtóorgánum foglalkozott, közös megállapításuk az volt, hogy a sportolót a játéktér közelében, a találkozóra kiküldött orvosok „küldték a halálba”. Ekengnek leállt a szíve, amikor a földre esett. A találkozón összesen három mentőautó volt – ezek hiányát nem róhatták fel. A tévéfelvételeken látható, hogy két perc 47 másodperc telt el, amíg az egyik mentő a játékoshoz érkezett. Miért telt el ennyi idő?
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!