
A lovak felnyergelését a túrák részvevői is megtanulják
Fotó: Makkay József
Virágkorát éli a lovaglás iránti igény, a nagyvárosok környékén egyre több a lovarda, de azok száma is nő, akik lovat vásárolnak. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletébe az Erdélyi-szigethegység lábánál fekvő nagykalotai lovasfarmról készült riport.
2020. február 12., 11:482020. február 12., 11:48
Kalotaszeg határán, Nagykalotán családi vállalkozásban tart fenn lovasfarmot Bethlendi István és neje, Szabó Bea. A farm elsősorban turistáknak kínál szolgáltatásokat, az otthoni telephelyen az általuk gondozott 56 lóból néhány állandó készenlétben áll.
„Ló és lovas között mindig jó együttműködés kell legyen. A ló kell érezze, hogy lovasa mit akar, mit szeretne. Jó, ha tisztában van azzal, hogy nem ő dönti el ösztönei szerint az út kimenetelét, hanem a gazda, így nincs baj” – magyarázza Bethlendi István.
A téli táj a ló nyergéből
Fotó: Makkay József
Vállalkozásuk lovak bértartásával, illetve egy- vagy többnapos lovas túrák szervezésével foglalkozik, a négytagú család ebből él meg. Amikor tíz évvel ezelőtt elkezdtek vállalkozásszerűen lótartással foglalkozni, csak az optimizmusuk volt meg, hiszen nem tudták, anyagilag hogyan fognak boldogulni.
Mindig egy természetközeli foglalatosságba akart fogni, így amikor 2007-ben megismerkedett Szabó Beával, a közös állatszeretet egyértelművé tette: hosszabb távon mással kell foglalkozniuk.
Történetükről bővebben az Erdélyi Gasztró február 12-i számában olvashatnak.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!