
Nemrég a Brassói Corona női kézilabdacsapatából 17 játékost tiltottak el doppingvétség miatt
Fotó: Facebook
Az utóbbi hetekben két doppingügy is megrázta a szurkolóknak a sport tisztaságába vetett hitét. Az orosz sportolókat kizárták a nemzetközi versenyekről, a brassói kézilabdás lányok pedig tiltott utakon jutottak előnyhöz ellenfeleikkel szemben. A témával a Székelyhon napilap keddi számának Erdélyi Sport melléklete is foglalkozik.
2019. december 17., 12:262019. december 17., 12:26
A fentebb említett két ügy között lényeges különbség van: míg az oroszok állami intézmények szintjén javították fel sportolóik teljesítményét, addig az erdélyi lányok egy lelkiismeretlen orvosnak és saját tudatlanságuknak köszönhetik a rossz hírnevet.
Napokkal ezelőtt közölték a hírügynökségek, hogy egyhangúlag az orosz sportolók nemzetközi versenyekről való eltiltása mellett döntött a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA. A Brassói Corona női kézilabdacsapat teljes keretét azzal gyanúsítják, hogy intravénás lézerkezelésen vettek részt. A sérülésekből, kimerültségből felépülést elősegítő kezelést tiltja a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség szabályzata. Ketten tudták bebizonyítani, hogy nem vettek részt a kezelésen, ők visszakapták játékjogukat, de a többi 17 társukat eltiltották. A brassói klub játékosai – kissé gyermeteg módon – úgy buktak le, hogy a kezelésről fényképeket posztoltak az egyik közösségi portálon. A Brassói Corona nyakig van a pácban, hiszen a női kézilabda-együttes kizárása után a klub jégkorongszakosztályánál is felmerült a tömeges doppinggyanú.
Manapság a csaláshoz a tudomány legújabb vívmányait is bevetik. Hol vannak már azok az idők, amikor az öttusázók például a lövészet előtt egy kis pálinkát ittak, hogy ne remegjen meg a kezük? Ennek akkor vetettek véget a hivatalos szervek, amikor állítólag az egyik sportoló több „célzóvizet” ivott a kelleténél, ettől aztán cowboyba ment át, és csípőből tüzelt a céltáblákra…
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!