
A távolban a Nagyhagymás égbeszökő mészkőszirtjei
Fotó: Jánosi Csaba
A Felcsíki-medence északi peremén nagy garral emelkedik a magasba Garados fehéren csillogó tömbje. Rajta ül Nagykőpest és Kiskőpest. A helyneveket olvasva kijelenthetjük, hogy egy emberöltő alatt kétszer is megismétlődhet a történelem. A Székelyhon napilap Liget mellékletének Zöld Sziget rovata a Garados-Gréces hegységbe kalauzolja el olvasóit.
2019. december 13., 15:132019. december 13., 15:13
Nagy a valószínűsége, hogy a Nagykőpest, Kiskőpest helynevek a Garadoson még a múlt század első évtizedeiben is működött mészégető katlanokra utalnak. Korábban lehettek vasolvasztó kemencék is a környékén, hiszen Csíkban, Tusnádon a Pestútja is a vasolvasztókhoz vezet. Budapesten is a kelták idejében vasat olvasztottak a garadosihoz hasonló mészkőrétegek felszínén feldúsult vasércből. Csíkban azonban még napjainkban is használatos a gócaljával, cserepessel rokon szavunk, a pestalja, ami megfelel a füstaljának.
Csíkszentdomokos központjában a Telek sarkánál, az Alsó- vagy Kicsi-Garados alatt a cigánytelepnél rátérünk a Sáros útra, „mely hajdan posványos hely lévén igen sáros út volt, s innen vette eredetét”, Gerécesen keresztül a Gyergyó-mendencébe vezet, de mi a Pritske vagy Piricske dombja alatt balra térünk, Lokútjára kanyarodunk. A magas vasúti töltés fölött emelkednek az Örmény-sorok, oda igyekszünk, ahonnan szép kilátás nyílik a Csíkszentdomokos keleti határát koszorúzó, hó- és felhőfödte Nagy-Hagymás, Egyeskő, Öcsém, Terkő és Naskalat mészkőszirtjeire. De előbb át kell mennünk a vasúti töltés alatti boltíves átjárón.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!