
A különböző ízek tökéletesen kiegészítik egymást
Fotó: András Tamás
Tudják, hogyan készül a baglyos leves? És egyáltalán hogy kerül a bagoly a levesbe? Olvassák el a Székelyhon napilap szerdai számának gasztronómiai kiadványát, és minden kérdésre választ kaphatnak.
2020. január 22., 12:142020. január 22., 12:14
Farsangra lekerülnek a füstről a disznóvágás aranytartalékai, köztük a jóféle koncok, húsos csontok is. Ilyenkor a legízletesebb a velük készült étel. Nagy igazságot rejt a mondás, miszerint ahány ház, annyi szokás. Ékes példa erre, hogy az aszalt szilvával és füstölt hússal készült levest Gyergyó környékén bezöldségezik, másutt a főzés végén cukorral tovább ízesítik.
Amit a kányádi Derzsi Anna néni készített el a Homoród–Küküllő LEADER Egyesület Régi ételeink nyomában kiadványa számára, a szóbeli emlékezet szerint a menyegzői menü része volt. Nevében a baglyos az aszalt szilvát jelenti.
Érdemes belőle egész fazékkal főzni
Fotó: András Tamás
Azt, hogy a régiek tányérjába nem mindennap került hús, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Kányádban a baglyos leves tehát lakodalmi, azaz főleg farsangi és ritka ünnepre szánt eledel volt.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!