
Az sem mindegy, hogyan segítünk egy fuldoklónak
Fotó: 123RF
Elővigyázatossággal, óvatossággal meg lehetne előzni a vízbefúlásos balesetek jó részét – mondja a Maros Megyei Hegyimentők vezetője, Kovács Róbert, miután múlt héten három esetben is vízbefúlásos esethez riasztották az alakulat búvárcsapatát. A szakember szerint, bár ilyen esetekben másodperceken múlik egy fuldokló élete, egyáltalán nem mindegy, hogyan segítünk a bajbajutottnak.
2018. augusztus 30., 14:592018. augusztus 30., 14:59
2018. augusztus 30., 15:002018. augusztus 30., 15:00
Az idén hét alaklommal riasztottak fulladásos balesethez a Maros Megyei Hegyimentők búvárcsapatát, a hétből három azonban a múlt héten volt, így mondhatni
A múlt héten Maroskeresztúron a Marosba fulladt egy 12 éves gyerek, valamint Pókán a 2-es tóban egy horgászcsapat egyik tagja lelte halálát a vízben. Még egy Brassó megyei fulladásos esethez is riasztást kaptak a Maros megyei hegyimentők, de aztán, amire elindult a búvárcsapat, a helyi vészhelyzeti felügyelősség megtalálta a vízbefúlt személy holttestét. Kovács Róbert szerint ez a szám lehet sok is, kevés is, attól függ, hogy melyik évhez viszonyítjuk, tavaly ugyanis összesen három vízbefúlt eset volt a megyében, de volt olyan év is, amikor harminc haláleset történt a Maros megyei vizekben.
Kovács Róbert szerint a legtöbb ilyen jellegű baleset a Marosban történik, ugyanis a folyóban nem egyenes a meder, gübbenők vannak, sokszor megtörténik, hogy derékig érő víz után egy-két lépéssel bennebb már négy-öt méteres víz következik. Úgyhogy a legtöbb baleset a Marosban történik, de idén Szovátán édesvízű tóba is fulladt bele valaki.
A szakember szerint a balesetek jó részét meg lehetne előzni némi elővigyázatossággal. „Az a legjobb óvintézkedés, ha az ember felméri a saját úszótudását, és ha tudja, hogy úszik jól, akkor nem megy ilyen helyekre fürödni, inkább marad a strandokon, uszodákban, ahol felügyelet van, ahol tudni lehet, mekkora a víz mélysége, ahol nem fordulnak elő váratlan helyzetek, például mélyedés, ágba beleakadás. Vagy olyan helyekre menjünk, ahol biztosra tudjuk, a meder milyen mély, és biztonságosan tudunk fürödni” – javasolja első körben Kovács Róbert. Hozzáteszi: a legtöbb baleset akkor történik, amikor váratlan szituáció elé kerül fürdőző, például bemegy, derékig ér a víz, de lép kettőt, és hirtelen bezuhan a víz alá.
– magyarázza a szakértő.
Biztonságosabb, ha nem beleugrunk a vízbe
Fotó: Pixabay.com
Hozzáteszi: óvintézkedés lehet még az, ha a nagy melegben felhevülünk, nem hirtelen ugrunk a vízbe, hanem előbb lehűtjük a testünket, locsoljuk magunkat a sekély vízben, s csak utána kezdünk úszni. Nagy mélységű vízbe ne ugorjunk bele rögtön, mert ezek a vizek nem átlátszóak, nem látjuk azokat az akadályokat, amelyekbe esetleg beleütközhetünk. Megtörtént például, hogy valaki egy fejest ugrott, beleütközött, belegabalyodott egy nagyobb ágba, egy fába, ami a víz alatt volt, vagy éppen beleütötte a fejét egy kőbe, s elveszítette az eszméletét – sorolja a leselkedő veszélyeket Kovács Róbert.
A hegyimentők vezetője felhívja a figyelmet, hogy egy fuldoklónak sem mindegy, hogyan segítünk, ugyanis könnyen kerülhet a segítő is bajba. „Nagyon jól meg kell gondoljuk, hogy mire vagyunk képesek. Egy fuldoklót, ha ki akarunk húzni, tudni kell, hogy az teljesen pánikban van, nem fog ránk hallgatni, egyetlen célja, hogy fennmaradjon a víz tetején, akár annak az árán is, hogy megfog minket, maga alá nyom, ránk áll, megszorít. Ha nem tudjuk a mentési procedúrát, megtörténhet, hogy mi is bajba kerülünk” – figyelmeztet., miközben rámutat, volt már olyan, hogy meg akart menteni egy fuldoklót valaki, s végül mindketten belefulladtak, de volt olyan is, hogy a fuldoklót sikerült kimenteni, s meghalt az, aki a segítségére sietett.
– tanácsolja a hegyimentő. Hozzáteszi: természetesen vannak nagyon jól úszó, felkészült emberek, akik ilyen esetekben simán megfogják és kihúzzák a fulladozó személyt, de ilyen kevés van. Ráadásul ilyen esetekben nincs idő van mérlegelni és cselekedni, másodpercek vagy maximum egy perc az időszak, amíg még közbeavatkozhatunk, ugyanis nagyon gyorsan beáll a fulladásos állapot, s az áldozat lesüllyed a víz aljára, ahol megtalálni már végképp nehéz.
Bevetésen a Maros Megyei Hegyimentők búvárcsapata
Fotó: Facebook/Salvamont
„Elég két-három nagyobb korty víz, ami bekerül a légcsőbe, s ezután az ember egyszerűen nem tudja kontrollálni magát, s a víz alatt fog maradni” – magyarázza a hegyimentő, miközben hozzáteszi, ha valaki nem tud segíteni egy fuldoklónak, azért nem fogják felelőssségre vonni, azt a törvény nem várja el ugyanis, hogy bárki az életét kockára tegye azért, hogy másokat mentsen meg.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!