A piacképesség irányába mozdítanának

„Az új vidékfejlesztési program a kis- és családi gazdaságokra alapoz, a növénytermesztési és állattenyésztési támogatások is összhangban vannak ezzel” – mondta az államtitkár. Kifejtette, hogy az újításokkal több támogatáshoz juthatnak az erdélyi gazdálkodók. Az új vidékfejlesztési program nagy kedvezményeket nyújt azoknak a szövetkezeteknek, amelyek egy úgynevezett zárt rendszerű mezőgazdasági tevékenységre pályáznak a minisztériumnál. Ez azt jelenti, hogy 90 százalékos költségtérítésben részesül az a szövetkezet, amely vállalja, hogy előállítja, feldolgozza és értékesíti a saját termékét. A már korábban is sokat emlegetett termékpályás szövetkezetek kiépítését szorgalmazták az erdélyi gazdatársadalomban a rendszerváltozást követően, hiszen a két világháború közötti, de a még korábbi szövetkezeti mozgalom is bizonyította, hogy az a szövetkezet élet- és fejlődőképes, amely nem csak megtermeli a nyersanyagot, de fel is dolgozza azt, sőt, az áru terítésében, értékesítésében is maga vállalja el a legfőbb szerepet.

A termékpályás szövetkezetek kialakításának egyik fő mozgatórugója lehet egy kényszerűségből adódó helyzet. „2015 márciusától megszűnnek az uniós tejpiaci korlátozások, felszabadul a tejkvóta, ami azt jelenti, hogy korlátlanul érkezhet tej a nyugati, nagy tejtermelő országokból. Ezekkel nem vehetik fel a versenyt a hazai gazdák helyi összefogás nélkül” – fejtette ki Nagy Péter Tamás a tejtermelő gazdák jövő évi helyzetével kapcsolatban. A kis egyedszámú állománnyal rendelkező tejtermelők nem tudnak talpon maradni a külföldi nagy termelőkkel szemben, akik a felszabadult tejtöbbletet most már minden korlátozás nélkül eladhatják a romániai feldolgozóknak, és olcsóbb áron, mint ahogyan azt a honi termelők megengedhetik maguknak. A jelenlegi erdélyi tejtermelőknek össze kell fogniuk, társulniuk, s lehetőleg termelő, feldolgozó és értékesítő csoportosulásokat létrehozniuk ahhoz, hogy a versenyhelyzetben meg tudjanak állni. Ezzel pedig megalapozzák a piacképességüket, ami a fennmaradás egyetlen lehetősége. Ennek érdekében pedig ajánlott pályázni, beruházni és szakszerűen gazdálkodni – hangoztatta az államtitkár.

Ugyancsak tőle tudhatták meg a gazdák, hogy a kormány elfogadta azt a határozatot, amely egy korábbi, 2010-es rendeletet kiegészítve, nagyobb finanszírozást biztosítana az ökológiai termékek minőségének javításához. Az elfogadott dokumentum 3 millió euróról több mint 7 millió euróra emeli meg a támogatás felső határát. Ebből 5,8 millió eurót az ökológiai növénytermesztésre, 1,3 millió eurót pedig az ökológiai állattartásra szánnak. A kormányhatározat ugyanakkor meghosszabbítja a különleges támogatás igénylésére vonatkozó kérések leadásának határidejét november 28-ig.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy egyszerűbb lesz a területalapú támogatás igénylési eljárása, ugyanis a kormány jóváhagyta, hogy a minisztérium döntsön arról, hogy milyen dokumentumokat kér a gazdáktól a földhasználati jogok igazolására. Rövid időn belül megjelenik az a minisztériumi határozat, amely a földterületek használati jogát szabályozza, és a hivatalos közlönyben való megjelenés után, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) érvénybe léptet – fogalmazott Nagy Péter Tamás. A 2014-es kérések elbírálási folyamatában már figyelembe veszik a módosításokat.